15343. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti kocsikon a féknek önműködő meghúzására a kocsiknak az üzemet veszélyeztető túlságos rázkódtatásai esetében
_ 2 -megerősített (h) emeltyűnek (hl) hoszhasítékába nyúl. Midőn ezen (h) emeltyű középállásában van, a (d) tolattyú azon állást foglalja el, melynél annak (dl) áttörései zárva vannak. Mihelyt azonban az emeltyű fölfelé vagy lefelé ellendíttetik, a (d) tolattyúnak áttörései az (f) födél hasonló nyílásai alá kerülnek, mi által a tok belsejébe és így a (c) cső is a küllevegővel összeköttetésbe jön. Ennek következtében vagy levegő fog beáramlani a fék-fővezetékbe vagy a nyomó közeg fog a fékvezetékből a szabadba áramolni, vagyis tehát a fékvezetékben azon állapot áll elő, mely által a fék meghúzatása eszközöltetik. A (d) tolattyúnak illetőleg az ezt befolyásoló (h) emeltyűnek működtetésére a következőkben leírandó berendezés szolgál. Az (i) csapágyra, előnyösen a csapágyrészeket és a (j) kocsirúgót összetartó (s) csavarok segélyével az állítható villás vagy a (kl) hosszhasítékkal ellátott (k) tartó lemez van erősítve (2. ábra), melyben a nem forgatható (1) csavarorsó van állíthatóan ágyazva. Ezen csavarorsónak szabad vége az (11) füllel van ellátva, mely a függélyes (m) csavarorsó ágyazására szolgál, mely hosszirányban szintén állítható, de nem forgatható. Az (m) csavarorsó a függélyes (n) sínt hordja, melyen két eltolható és az (o2) szorító csavarokkal egymástól tetszőleges távolságban rögzíthető (o) és (ol) ütköző van megerősítve. Az (o) és (ol) ütközők közti térbe nyúl be a (h) emeltyűnek szabad (h2) vége, mely emeltyű a kocsiszekrénynek rázkódtatásaiban vagy függélyes ingásaiban részt vesz. Az (o) és (ol) ütközők távolságának helyes megválasztása által elérjük azt, hogy a (h) emeltyűre hatás mindaddig nem gyakoroltatik, míg a rázkódtatások vagy az ingások illetőleg a (h) emeltyűnek éa az (o ol) ütközőknek kölcsönös állásváltozásai bizonyos határt meg nem haladnak. Az üzemet veszélyeztető, pl. kisikamlásoknál, kerék-, tengely-, sín- vagy rúgótöréseknél föllépő rázkódtatásoknál azonban a (h h2) emeltyűt az egyik vagy a más'k ütköző elállítja, a mint ezt a 4. ábra mutatja, mi által a (d) forgó tolattyú ellendíttetik, ami a fék-fővezetékben a fék meghúzatását előidéző állapotot hozza létre. A (h2) karhoíszát, illetőleg az (o ol) ütközőknek a (h2) karhoz viszonyított állását úgy kell megválasztanunk, hogy a (d) tolatytyúnak elállíttatása után a (h2) kar ne álljon többé az ütközők hatáskörében. Ez által megakadályozzuk azt, hogy egy esetleg még utólag következő ellenlökés által az emeltyű és a tolattyú kezdeti ál!á?áfca visszaállíttassák. SZABADALMI IGÉNYÜK. 1. Berendezés vasúti kocsikon a féknek önműködő meghúzására a kocsiknak az üzemet veszélyeztető túlságos rázkódtatásai esetében, mely berendezés lényegében egy a fék-fővezeték (c) csőágba igtatott és (b) tokjával a kocsiszekrényre (frame) erősített (dj záró közegből és egy az egyik kerék (i) csapágyával összekötött, előnyösen a (j) kocsirúgónak befogó szerkezetén megerősített, a záró közeget működtető (o ol) szerkezetből áll, mely a rendszerint záró állásban lévő záró közeget mindaddig befolyásolatlanul hagyja, míg a rázkódtatások bizonyos határt meg nem haladnak, túlságos rázkódtatásoknál azonban a záró közeget e'állítja (kinyitja\ mi által a fék-fővezetékben a fék meghúzatását előidéző állapot létesíttetik. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, mely abban áll, hogy záró közegül egy (d) forgó tolattyút alkalmazunk, melynek (h h2) működtető emeltyűje az egyik kerék (i) csapágyán, czélszerűen a (j) kocsirúgó feszítő szerkezetén beállíthatóan megerősített két (o ol) ütköző közé nyúl. (1 rajzlap melléklettel.) 0ALLAS RéfiZVÉNV IÁRBA8ÁU NYOMDÁJA BUDAPEE.18í»
