15339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet sok matriczaképpel ellátott nyomtató matriczrudaknak előállítására
- 3 — a mellékelt rajzokban egy foganatosítási alakjában bemutatott szerkezettel foganatosítjuk', a hol is: Az 1. ábra oldalnézet A 2. ábra fölülnézet. A 3. ábra metszet az 1. ábrának (x—x) vonala szerint. A 4. ábra részletrajz. A föltűntetett szerkezet, melyet valamely tetszőleges présnek (1) asztalán (1. ábra) rendezhetünk el, a helytálló (3) pofával ellátott (2) alaplemezből, az (5) matriezarúd számára szolgáló (4) fartóból és a (7) csúsztató tömb számára szolgáló vízszintes ((>} vezetékből áll. mely (7) tömb a mozgatható (8) pofát és a (9) födősínt hordja. A (7) tömb, mely a (2) lemeznek (11) peczkeihez erősített (10) rúgó által rendesen a rajzban föltűntetett állásban tartatik meg, fölső oldalán a rúgó hatása alatt álló (13) csapszög befogadására szolgáló (1'2) csapágyat hordja, mely (13) csapszöghöz a (14) bélyegző tartón megerősített (15) karnak rézsútos (16) része hozzáfekszik. A bélyegző tartónak és a (15) karnak lefelé jártánál a (7) tömb addig tolatik jobbra, míg a (8) pofa az (5) matriczarúdhoz érve ezt nem szorítja maga és a (3) pofa közé, miközben a (9) sín a matriczarúdnak fölső éle fölé kerül. A bélyegzőtartó további lefelé jártánál a rúgónyomás alatt álló (1.3) csapszög enged és a (17) bélyegző a (9) sínnek (18) hézagolásán (2. ábra) átjárva az (5) matriczarúdnak (3. ábra) fölső élébe a matriczaképet bepréseli. A bélyegző fölfelé jártánál a (9) sín megakadályozza, hogy az esetleg a fémhez tapadt bélyegző a matriczarudat megemelje. Mihelyt a bélyegző a fémből kiemeltetett. a (7) tömb a bélyegző további megemelkedése közben balra mozog és a (9) sín a matriczarúdnak fölső élét fölszabadítja. A matriczarúdnak pontos beállítását a bélyegzőhöz képest a 3. ábrában föltűntetett szerkezeti részek segélyével foganatosítjuk. Az (5) rúd alsó végén a (19) hornyokkal van ellátva, melyek segélyével a matriczarudakat a sorok képzésekor pontosan beállíthatjuk. Ezen hornyoknak egymással egyenlő széleseknek kell lenniük, de nem okvetlenül szükséges, hogy azok egymástól egyenlő távolságban legyenek. A matriezarúd fölső élén lapos (20) hornyok vannak bemarva, melyeknek fenekébe a matriczaképet bepréseljük. A (20) hornyoknak sem egyenlő széleseknek, sem pedig egymástól egyenlő távolságban, nem kell lenniök és nem is kell pontosan a (19) hornyokkal korrespondeálniok, a mint az a következőkben mindjárt ki fog tűnni; a (20) hornyok szélesebbek is lehetnek, mint a (19) hornyok. A (4) tartón a (21) toldat van elrendezve, mely a (19) hornyokba pontosan beleillik. Ha már most pl. a (b) befűt akarjuk préselni, melynek a rúd végétől számított hatodik (19) horony felel meg. akkor a matriczát ezen hornyával a (21) toldatra toljuk, úgy hogy a bélyegző a (b) betűt a megfelelő vagyis a hatodik (20) horony fenekébe bepréseli. Ily módon az összes rudakat a (b) betű bélyegzőjével préseljük. Ha már most a következő horonyban pl. a (d) betűt akarjuk előállítani, akkor mindenekelőtt a (d) betű bélyegzőjét helyezzük a bélyegzőtartóba és a matriczákat sorban préseljük, a mikor is ezeket hetedik hornyukkal a (21) toldatra helyezzük; ezt addi g folytatjuk, míg az összes matriczák betűit elő nem állítottuk. Az iméntiekből következik, hogy a matriezarúd fölső élébe bepréselt betűképek egymástól pontosan oly távolságban vannak, mint az egymás után következő (19) hornyok. melyek akár egyenlő, akár különböző távolságban lehetnek egymástól: a bélyegzőnek és a (21) toldatnak változatlan állásából még az is következik, hogy azon esetben, ha valamely matriczakép nincs pontosan a neki megfelelő horonnyal szemben, az ösz szes matriczaképek pontosan ugyanoly darabbal vannak a hozzájuk tartozó hornyokhoz képest eltolva. Világos tehát, hogy a mikor a matriczarudakat a (19) hornyoksegélyével egy sorrá állítjuk össze, az egyes betű képek minden tetszőleges beállításá ná l pontosan egy egyenes vonalba esnek A jelen találmány tárgyát képező szerke-