15322. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolás vasúti járművek és lövegek számára
- 2 — kapcsolási rész van beakasztva. A mint látható, (Bl) ismétlődik jobbra (B) villában, úgy hogy a második kapcsolási rész majd (Bl)-be majd (B)-be akasztatik be és egy esetben (A), más esetben (Al) szolgál mint kapcsoló tag. A másik kapcsolási rész mindenekelőtt az (Al) részt egy villával körülfogó és (Al)-el alátámasztott (D) részből áll, azután az elől (El) hüvellyé kiképezett (E) részből (D) és (E) közé 1. és 2. ábra szerint a húzás, illetve nyomásra működő (d) és (e) rúgók iktathatok be. Ezen berendezés azonban csak (Z Zl) rugalmas vonórudazat nem léte esetén szükséges, talán helyi érdekű vasútaknái és ágyúknál. Ott, hol vonórudazatok vannak, a rúgók elmaradása mellett (D) és (E) részek eggyé olvaszthatok, a mint az a 3. és 4. ábrában látható. (El) hüvely kifelé tölcsérszerűen tágúl, hogy (A) tagot némileg ferde állásban is biztosan fölvehesse. (El) fenekében és egy kissé hátrább fekvő (f) vezetékben (F) lökő csapszög eltolható és (f 1) rúgó által előre (A) tag által pedig hátra tolatik. (F) hátsó végén (G) keresztrész ül. Egy azon alkalmazott (g gl) vonórúd (Gl) szögemeltyűt működteti és ez (h) csapszöggel (H) kapcsoló csapszöget (a) hosszúkás lyukba tolja, ha (A) elég messzire megy és (F) megfelelően visszatolatik. (H) fönn (Hl) hüvelyben, lenn (El) falaiban talál vezetésre. A kapcsolás tehát (A) fül és (H) csapszög által létesíttetik; biztosíttatik pedig (J) retesz által. (E1) alsó részébe egy horony van vésve, melyben (.J) retesz (i) vezeték által tartva vezettetik. Hátúi (Jl) szárba megy át és az (il) kampóba; (i2) rúgó a reteszt előre tolni igyekszik. (J)-hez (K) kétkarú emeltyű van erősítve, mely (k)-nál (El) hüvelyben leng. (l)-nél (L) záró és oldó emeltyű forog, melyet egy (11) rúd köt össze (G) keresztrésszel. (L) agya hüvelykszerűen végződik; a kapcsolás nyitott állásában (K)-nak külső karja kiemelkedésre fekszik és ezért (J) kapcsoló szög a rajzolt állásban fogva tartatik. Ha pedig (F G) visszamenésekor a nyílirányban (2. ábra) lengő záró emeltyű (1") orra (K) éle mellett elhalad, akkor az a 2 ábrában berajzolt nyíl irányában kilengés (J) retesz előreugrik, úgy hogy a kapcsoló csapszög időközben szembe lépett (hl) furatába (1. ábra) benyomulhat. Ha ez megtörtént, akkor a kapcsoló szög a lökő csapszög és annak hajtóművétől kinematikailag el van választva. Ha a kapcsolás oldására a reteszt (il)-nél húzzuk és ez által a kapcsoló szöget a retesztől megszabadítjuk, akkor (F) lökő csapszög (fl) rúgó hatása alatt szabadon előremehet és (G g gl Gl) által (H) kapcsoló csapszöget (A)-ból kihúzhatja, a mint (A) elegendően visszamegy. Ha a kocsik vagy ágyúrészek azonnal széthúzatnak, akkor (il) a kapcsolás oldása alatt kézzel fogható; más esetben a visszahúzott helyzetben valami eszköz által rögzítendő. Ágyúknál és sok más esetben (il)-nél közvetlenül kézzel dolgozhatunk. Vasúti üzemnél (il)-nél egy (j) láncz (3. és 4. ábra) akasztható be, mely később csigák fölött oldalt vezettetnek. (J) huzórudak keresztben fekszenek a kocsi fenék alatt, úgy hogy oldalról megfoghatók. Ezen húzórudak segélyével eszközölhető a visszahúzott kapcsoló szög már említett rögzítése. Ha (D E) kapcsolás alátámasztása vízszintes helyzetben az időnkint nem működő (Al) illetve (A) rész által nem volna elégséges, akkor (D E) oldható (in) kampók által a kocsi falon fölfüggeszthető, csak hogy ily esetben kell, hogy ezen kampók az oldalmozgásokat megengedjék. Hol a kocsik megfordításával nem kell számolni, mint pl. ágyúknál, a fül alakú kapcsoló tagnak nem kell kétszer meglenni és a második kapcsolási részt nem kell átválthatóan készíteni. SZABADALMI IGÉNY. Önműködő kapcsolás vasúti járművek és lövegek számára egy tölcsér alakú és fül alakú kapcsolási taggal, jellemezve egy a tölcséralakú kapcsolótagban előretolható (F) lökő csapszög, egy a tölcséralakú kapcsolótagokon keresztül tolható és a lökő csapszöggel (Gl gl G g) emeltyűs szerkezettel kényszer-