15313. lajstromszámú szabadalom • Pénzdarab bedobásával automatikusan működtetett bekapcsoló telefonokhoz

Megjelent I <SÍ)Í). évi julius hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15813. szám. VII/j. OSZTÁLY. Pénzdarab bedobásával automatikusan működtetett bekapcsoló telefonokhoz. PLANER JÁNOS MÉRNÖK ÉS ELEKTRIKUS ÉS ENDLICHER KÁROLY KERESKEDŐ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 28-ika Találmányunk tárgya egy automatikus bekapcsoló telefonokhoz, mely csak akkor létesíti a beszélgetéshez szükséges kapcsolatot, ha egy bizonyos pénzdarabot bedobtunk. A bekapcsoló lényegében véve két rúgókontaktus alkalmazásán alapszik, melyek közül az egyik egy induktor áramkörébe van kapcsolva és normális állapotban — vagyis mikor a bekapcsolóba pénzdarab be nem dobatott — zárva van, míg a másik a telefon vagy mikrofon áramkörébe iktatott kontaktus rendszerint nyitva van, a két kontaktus pedig egymástól oly távolságban van alkalmazva, hogy a bedobott pénzdarab a két kontaktus rúgó közé jusson és le ne eshessék, hanem a kontaktus rugókat oly módon tolja el, hogy a jelzőkontaktus megszakadjon, a beszélőkontaktus ellenben záródjék. A csatolt rajzon az 1. ábra a bekapcsoló automata függélyes metszete, a 2. ábra fölűlnézete, a 3. ábra elölnézete és részleges metszete. A 4. és 5. ábra két tengelyirányos metszetben egy berendezést ábrázol, mely lehetővé teszi, hogy a kontaktust esetleg pénzdarab bedobása nélkül létesíthessük. Már itt megjegyezzük, hogy a bekapcsoló automata a telefon készülék szekrényében vagy egy külön szekrényben lehet elhelyezve A szekrény egyik falában van a lefelé lejtő (a) csatorna, mely alatt a tulajdonképeni kontaktus automata foglal helyet. Ez az automata két egymástól teljesen szigetelt rúgó kontaktusból áll, melyek mind-i egyikét egy fix (b) illetve (d) és egy rúgós (c) illetve (f) kar képez, a rúgós (c) illetve (f) kar jobb és biztosabb kontaktus létesítése czéljából mellső részén kivastagodásokkal (cl) illetve (fl) kontaktus darabokkal van ellátva, melyek esetleg el is maradhatnak. A két rugalmas (c) és (f) kar egymás mellett a két fix kar között lehet elhelyezve, egymástól és az (a) bedobó csatorna torkolatától való távolságuk pedig oly módon van megszabva, hogy a bedobott pénzdarab a két (c) kontaktus között át ne eshessék, hanem visszatartassék és a pénzdarab egy része a csatornába nyúljon. Az egyik kontaktuspár — az adott esetben a (b c) kontaktuspár — az induktor vezetékébe van iktatva, kontaktusai pedig rendesen, t. i. ha az automatába pénzdarab be nem dobatott, egymással érintkeznek,