15309. lajstromszámú szabadalom • Újítás kályhákon

— 2 — marad s ezen nyitva levő rész még mindig elegendő arra, hogy az égési gázokat a kürtőbe elvezesse. Az (1 11) állásokat egy­mással összehasonlítva, láthatjuk, hogy a fűtési gázok elvezetése egymástól különbö­zik. (1) állásnál ugyanis a füst és égési gázok úgy (a) csőből, mint (b) térből köz­vetetlenül eljuthatnak a (c) térbe s azon keresztül a kürtő nyílásba. Ennek folytán a tüzelőanyaghoz bőséges léghuzam jut s gyorsan gyullad meg. Ha most már a tüzelő­anyag eléggé meggyulladt és élénken ég, akkor a ftolólapot a (11) helyzetbe kell beállítanunk (4. ábra), miáltal a (b) tér fölső (d) nyílása el lesz zárva és a fűtő­gázok kénytelenek az (a) csövet körül ára­molva, annak alsó végéhez kerülni s ezen áramlásuk közben melegüket a kályha fala­zatának tökéletesen leadni. A föntebbieken kívül a tolólap még a (111), úgynevezett végállásba is beállítható (5. ábra) mely állásnál (b) tér teljesen el van zárva míg az (a) cső oly kevéssé marad nyitva, hogy épen csak az egészségre károsan ható gázok vonulnak keresztül rajta; míg ellen­ben a fűtött helyiség melegének elillanása meg van akadályozva. A tolólap ezen három állása megfelelő (m) ütközővel hatá­rolható. A 2. ábra a találmánybeli szerkezet mó­dosított kiviteli alakját mutatja be. Itt az (a) cső alul zárt, csakis (z2) tisztító-nyílás­sal van ellátva s belső világát a csaknem aljáig leérő (t) közfal két (al a2) szakaszra osztja. E szakaszok közül (al) fölülről zárt s a (b) térrel a fölső vége közelében levő (ü) oldalsó nyíláson át közlekedik, míg (a2) szakasz fölső vége nyitott s összeköttetés­ben áll (c) térrel, (e) oldalsó nyúlványok itt is arra szolgálnak, hogy (a) cső azoknak közvetítésével (i) választófalra feküdjék (10. ábra), s (d) nyílás itt is közvetetlen összeköttetést létesít (b c) terek között. (e) tolókalap elrendezése szintén hasonló az előbbihez; mely ha a fi. ábrában föltiin­tetett helyzetet foglalja el, (f g) kimet­szései összeesnek a (b c) teret összekötő (d) nyílással, illetve az (a) cső (a2) szaka­szának fölső nyílásával. A 7. ábrában bemutatott közép állásnál (d) nyílás elzáródik, azonban az égési gázok elvezetésére (a2) csőszakasz fölső nyílásá-i nak nagyobb része szabadon marad. A 8." ábrában föltűntetett végállásnál a (d) nyílás teljes elzárása mellett (a2) cső­szakasz fölső nyílásából csak épen annyi marad szabadon, amennyi arra szükséges, hogy az egészségre ártalmas gázokat el­vezesse. Ezen szerkezet mellett a fűtési gázok hosszabb utat kénytelenek megtenni, mielőtt (c) térbe s azon keresztül a kürtőbe jut­nának. (a) cső mindkét esetben egyetlen darabból áll s szükség esetén alsó végénél megfelelő módon alátámasztható. Az (o) oldalnyúlvá­nyok esetleg teljesen elmaradhatnak s a cső rögzítését egyedül a megfelelő talapzat eszközölheti. (b) tér (a) cső helyett választófalakkal is szakaszokra osztható, melyek megfelelő, szabályozható nyílásokkal ellátva, a fűtő­gázoknak a föntebbiekben leirt keringését idézik elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kályhaszerkezet, jellemezve a tűzcsa­torna és a kürtőnyílás között elrendezett (a) cső által, mely a kályhatest fölső részében kiképezett (i) közfal által el­választott (c) térbe torkollik be, mely tér (d) nyíláson át a kályhának (b) tűz­csatornájával közlekedik, valamint jel­lemezve az (a) cső torkolati nyílása és a (d) nyílás fölött elrendezett, az emlí­tett nyílásoknak megfelelő kimetszések­kel ellátott, (e) tolókalap által, mely rendes állásánál a tüzelőanyag élénk­elégetése czéljából, a lángcsatorna és kürtőnyílás között a legrövidebb úton való kapcsolatot létesít, közép állásánál a fűtési gázokat oly hosszú út meg­tevésére kényszeríti, hogy azok eközben melegüket tökéletesen leadják; míg vég­állásában a tűzfészek és kürtő között csak épen oly csekély kapcsolatot hagy fönt, hogy azon át csak az egészségré ártalmas gázok áramolhatnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents