15309. lajstromszámú szabadalom • Újítás kályhákon
— 2 — marad s ezen nyitva levő rész még mindig elegendő arra, hogy az égési gázokat a kürtőbe elvezesse. Az (1 11) állásokat egymással összehasonlítva, láthatjuk, hogy a fűtési gázok elvezetése egymástól különbözik. (1) állásnál ugyanis a füst és égési gázok úgy (a) csőből, mint (b) térből közvetetlenül eljuthatnak a (c) térbe s azon keresztül a kürtő nyílásba. Ennek folytán a tüzelőanyaghoz bőséges léghuzam jut s gyorsan gyullad meg. Ha most már a tüzelőanyag eléggé meggyulladt és élénken ég, akkor a ftolólapot a (11) helyzetbe kell beállítanunk (4. ábra), miáltal a (b) tér fölső (d) nyílása el lesz zárva és a fűtőgázok kénytelenek az (a) csövet körül áramolva, annak alsó végéhez kerülni s ezen áramlásuk közben melegüket a kályha falazatának tökéletesen leadni. A föntebbieken kívül a tolólap még a (111), úgynevezett végállásba is beállítható (5. ábra) mely állásnál (b) tér teljesen el van zárva míg az (a) cső oly kevéssé marad nyitva, hogy épen csak az egészségre károsan ható gázok vonulnak keresztül rajta; míg ellenben a fűtött helyiség melegének elillanása meg van akadályozva. A tolólap ezen három állása megfelelő (m) ütközővel határolható. A 2. ábra a találmánybeli szerkezet módosított kiviteli alakját mutatja be. Itt az (a) cső alul zárt, csakis (z2) tisztító-nyílással van ellátva s belső világát a csaknem aljáig leérő (t) közfal két (al a2) szakaszra osztja. E szakaszok közül (al) fölülről zárt s a (b) térrel a fölső vége közelében levő (ü) oldalsó nyíláson át közlekedik, míg (a2) szakasz fölső vége nyitott s összeköttetésben áll (c) térrel, (e) oldalsó nyúlványok itt is arra szolgálnak, hogy (a) cső azoknak közvetítésével (i) választófalra feküdjék (10. ábra), s (d) nyílás itt is közvetetlen összeköttetést létesít (b c) terek között. (e) tolókalap elrendezése szintén hasonló az előbbihez; mely ha a fi. ábrában föltiintetett helyzetet foglalja el, (f g) kimetszései összeesnek a (b c) teret összekötő (d) nyílással, illetve az (a) cső (a2) szakaszának fölső nyílásával. A 7. ábrában bemutatott közép állásnál (d) nyílás elzáródik, azonban az égési gázok elvezetésére (a2) csőszakasz fölső nyílásá-i nak nagyobb része szabadon marad. A 8." ábrában föltűntetett végállásnál a (d) nyílás teljes elzárása mellett (a2) csőszakasz fölső nyílásából csak épen annyi marad szabadon, amennyi arra szükséges, hogy az egészségre ártalmas gázokat elvezesse. Ezen szerkezet mellett a fűtési gázok hosszabb utat kénytelenek megtenni, mielőtt (c) térbe s azon keresztül a kürtőbe jutnának. (a) cső mindkét esetben egyetlen darabból áll s szükség esetén alsó végénél megfelelő módon alátámasztható. Az (o) oldalnyúlványok esetleg teljesen elmaradhatnak s a cső rögzítését egyedül a megfelelő talapzat eszközölheti. (b) tér (a) cső helyett választófalakkal is szakaszokra osztható, melyek megfelelő, szabályozható nyílásokkal ellátva, a fűtőgázoknak a föntebbiekben leirt keringését idézik elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kályhaszerkezet, jellemezve a tűzcsatorna és a kürtőnyílás között elrendezett (a) cső által, mely a kályhatest fölső részében kiképezett (i) közfal által elválasztott (c) térbe torkollik be, mely tér (d) nyíláson át a kályhának (b) tűzcsatornájával közlekedik, valamint jellemezve az (a) cső torkolati nyílása és a (d) nyílás fölött elrendezett, az említett nyílásoknak megfelelő kimetszésekkel ellátott, (e) tolókalap által, mely rendes állásánál a tüzelőanyag élénkelégetése czéljából, a lángcsatorna és kürtőnyílás között a legrövidebb úton való kapcsolatot létesít, közép állásánál a fűtési gázokat oly hosszú út megtevésére kényszeríti, hogy azok eközben melegüket tökéletesen leadják; míg végállásában a tűzfészek és kürtő között csak épen oly csekély kapcsolatot hagy fönt, hogy azon át csak az egészségré ártalmas gázok áramolhatnak ki.
