15294. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáznemű tüzelőanyag fejlesztésére és hasznosítására

- 3 — többé-kevésbé ritkított állapotban belévezetett gőz és olaj kisebb-nagyobb mértékben illó gázokká bontatik szét, melyek a még elégetlen égéstermékek közé jutván, ezekkel együtt tökéletesen elégettetnek. Ezen füstemésztő előnyösen egy zárt rekeszből vagy tartányból áll, melybe a ritkított olaj és gőz bevezettetik és melyben azok teljesen vagy részben illó gázokká bontatnak föl, hogy azután ilyenek alakjában egy az említett rekesszel vagy tartáuynyal összekötött lyukasztott részen át a szabadba távozzanak. Amint a 2. ábrából bitható, ezen füstemésztő a lyukasztott (I) csőből áll, melynek végei az (F) keretek által hordatnak és amely egyik végén (J) kapcsoló csövek segélyével a hasonlóan az (F) keretekben ágyazott (J) csővel vagy tartánnyal van összekötve. Az (I J) csöveknek az (F) keretekben fekvő végei szintén tűzálló anyaggal burkolhatok. Az (I -I) füstemésztőbe torkoló (L) cső az (R2) ejektorral van összekötve, melybe a (Q2 és R3) csöveken át ugyanúgy vezettetik olaj és gőz, mint az (Hl) ejektorba. Az (R2) ejektor által szolgáltatott olaj-gőz keverék tehát a füstemésztőnek (J) csövében fölbontatik. az (I) lángzót illó gázok alakjában elhagyja, melyek így a rostélyon fekvő tüzelőanyag lángja által meggyújtatnak és intenzív hőt fejlesztve, elégésük közben a füst alakjában távozó elégetlen részecskéket elemésztik. Az olajat (a szokásos szénhydrogén olajak egyikét) bármely alkalmas módon vezethetjük az ejektorokba. llogy az olajnak folytonos és egyenletes bevezetését szivattyú alkalmazása nélkül is biztosítsuk, előnyös a következő elrendezés. Az (0) nyomó szivattyú segélyével az (N) csövön át bizonyos mennyiségű olajat szoríthatunk az (M) tartányba, melybe a (Q) csövön át nyomás alatt álló vizet is vezethetünk. Az (M) tartányból kiinduló (Q3) cső az (Rl és R2) ejektorokba vezető két (QI Q2) ágra oszlik. A (Ql Q2) csövekbe, alkalmas keretek által megvédve, a (gl &2) üvegcsövek iktathatok, melyek az olaj bevezetésének folytonosságát ellenőrizhetővé teszik. A már említett (R) gőzkamrába az (r) csövön át gőzt vezetünk, melyből az (rl r2) csöveken át az (Hl 112) ejektorokba vezettetik. (S) cső az (R) kamrában képződő kondensvíz levezetésére szolgál. Az (0) szivattyú segélyével az (M) tartányba szorított olaj kisebb fajsúlyánál fogva, a vizén úszik és az utóbbinak hydrostatikus nyomása által a (Q3) csőbe szoríttatik. melyből azt az (Hl R2) ejektorok finoman elosztott állapotban a (K L) csövekbe szorítják; minthogy az olaj az (Rl R2) ejektorok által szívó hatásnak van alávetve, az cseppekre bontatik föl és így a fölbontásra alkalmasabb állapotba jut. Az 5. ábrában föltüntetett módosított berendezésnél a (J) füstemésztő el van hagyva és ehelyett a tűzrostély alá túlhevített gőz és levegő elegyített áramát fúvatjuk. Ezen czélra szolgál az (A) rostély és a (G) lángzók alatt torkoló (U) fuvó cső, mely az (u) tölcséren át közlekedik a szabad levegővel. A (T) kazánból kiinduló (W) gőzcső (w) fúvókájával az említett (u) tölcsérbe nyúl, úgy hogy a (w) fúvókából kitóduló gőz szívó hatása folytán a túlhevített gőzsugáron kívül levegő is szivatik az (U) csőbe. A túlhevített gőznek és levegőnek a (G) lángzók által szolgáltatott illó gázokkal való elegyítése által, a rostélyon fekvő tüzelőanyag tökéletes elégetése biztosíttatik. A 9. ábrán bemutatott berendezésnél a huzam fokozására szolgáló szerkezet anynyiban van módosítva, hogy ott az (V) ventilátor és (U X) csövek segélyével fölhevített légáramot fuvatunk a tüzelésbe. A találmány tárgyát képező berendezés részletei még egyebekben is sokféleképen módosíthatók, anélkül, hogy ez által a találmány lényege megszoríttatnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gáznemű tüzelőanyag fejlesztésére és hasznosítására, jellemezve egy, egymással végeiken kapcsolt (C) csövekből álló, egy közönséges (A) tűzrostély égéstermékei közvetlen behatásának alávetett és közvetlenül ezen rostély alatt elrendezett (G) lángzóval vagy lángzócsoporttal közlekedő (B) retorfa által.