15276. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható légelőmelegítő petróleum-mótorokhoz

ív Megjelent liSíM). évi julius hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15276. szám. Vd/2. OSZTÁLY. Szabályozható légelőmelegítő petroleummótorokhoz. GASMOTOREN-FARRIK DEUTZ CZÉG KÖLN-DEUTZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 február hó 16-ika. Oly petróleum motoroknál, melyeknél az elgázosítót nem valamely állandó hőmérsékletű külső hőforrás, hanem a robbanási térben keletkező változó hőmérsékletű égéstermények fűtik, az elgázosító hőmérséklete a motor terhelésétől függ, minthogy nagy terhelésnél több hő keletkezik a robbanásoknál, tehát az elgázosító is jobban fölmelegszik mint kis terhelésnél. Az elgázosító hőmérséklete változásainak a petróleumra gyakorolt hatását ki kell egyenlíteni, minthogy az elgázosítást mindig a legkedvezőbb hőmérsékletnél kell végezni. Ugyanis túlságosan alacsony hőmérsékletnél a petróleum nem párolog el és a gyújtás nem megy megbízhatóan végbe, míg túlságos magas hőmérsékletnél az égés igen heves. Már eddig is történtek oly kísérletek, melyeknek az a czéljuk, hogy az elgázosító hőmérsékletét erősebb vagy gyöngébb légáram bevezetésével szabályozzák, de az ily szabályozás mindig csak bizonyos idő eltelte után működik és ezért a szabályozás nehézkes. A találmány szerint a hőmérsékletet oly módon szabályozzuk, hogy az elgázosítón átvezetett levegőt többé-kevésbé előmelegítjük, vagy egyáltalában nem melegítjük elő. Az 1. ábra a találmány szerint berendezett petroleummótor hengerének fejrészét keresztmetszetben, a 2. ábra hosszmetszetben ábrázolja. Az ábrákon (a) a kompressziótér, (b) a bebocsájtó szelep, (c) a kifuvatószelep, (d) az elgázosító, melybe a petroleumot az (e) fúvókán vagy zuhanyrózsán vezetjük be és melybe egyúttal az (f) légcsövön levegőt fuvatunk be. A (d) elgázosítót az (a) kompresszió-térben végbemenő robbanás fűti, még pedig annál erélyesebben, minél gyakoribb a robbanás, tehát minél nagyobb a gép terhelése. Az (f) légcsőhöz csatlakozik a (g) csap, mely egyrészt a közvetlenül a külső levegőbe torkoló (h) csővel, másrészt pedig a fáradt gázokkal fűtött (k) előmelegítővel közlekedik. Ez az előmelegítő a fáradt gázokat elvezető csövet körülvevő üreges test gyanánt van kiképezve, de más, a hőkiegyenlítő berendezéseknél általában szokásos alakban is kiképezhető. Ha a csap az 1. ábrán látható helyzetben van, mely a legkisebb terhelésnek felel meg, a levegő a motor beszívási időszaka alatt az (i) furatokon a (k) előmelegítőbe áramlik, itt annak következtében, hogy a meleg égésterményeket elvezető csővel érintkezik, fölmelegszik, a (g) csapon és (f) csövön át a (d) előmelegítőbe megy, honnan a keletkező petroleumgőzöket a hengerbe viszi. Ha a gépet teljesen terheljük és ha az