15272. lajstromszámú szabadalom • Árpa malátázására, szárítására stb. szolgáló berendezés

dobokra támaszkodnak. Az (e) és (cl) csövek a (c) csővel oly módon vannak légzáróan kapcsolva, hogy a (c) cső és az (a) henger forgását ne akadályozzák. A (c) cső egyik végén (bl)-nél el van zárva (3. ábra). Az 5. ábrán egy konczentrikus üreges fallal és egy központi csővel ellátott henger metszete van ábrázolva. A (d) falat itt is két áttört (d2) fal és egy a két fal között elhelyezett át nem tört (dl) fal képezi, melyeket a (d5) bordák merevítenek. Ezek a bordák a falat légcsatornákra osztják, úgy hogy egyes légcsatornákat ki lehet kapcsolni. Azonkívül a (pontozva jelzett) (o) átereszek vannak alkalmazva, hogy az árpát jól össze lehessen keverni. A központi cső jól merevített, áttört bádogból készül és az egyik végén — úgy mint az előbb — el van zárva. A (d3) kamarák — ép úgy mint az előbb — a bevezetővezetékkel, a (d4) kamarák az elvezetővezetékkel vannak kapcsolva. Sohasem szabad azonban egy és ugyanazt a kamarát a be- és elvezetőcsővel kapcsolui. Az 5. ábrán látható henger végein egyegy tér van alkalmazva, oly módon, mint azt a később ismertetendő 8. ábrán látni fogjuk. A 6. ábra eme tér keresztmetszete. Itt egy sor (i) szeleppel elzárt bebocsájtónyílás van alkalmazva, mely nyílások a légbevezető vezetéket a (d3) kamarákkal kapcsolják, úgy hogy a jelzett tér bizonyos tekintetben légtartályt képez. Ezek a szelepek közül azok, melyek a malátaréteg íölszine fölött fekszenek, a szellőztetés közben el vannak zárva, hogy a levegőt jobban hasznosítani lehessen. A 7. és 8. ábra hosszmetszetben és keresztmetszetben egy :

ireges hosszanti falakkal ellátott hengert tüntet föl. Ebben az esetben a henger mindegyik végén egy-egy (k) tér van a levegő be- és i elvezetésére, bár a levegő be- és elvezetése más nyílásokon is végezhető. A légvezetés elve ugyanaz, a melyet leírtunk, a nyilak a légáram útját jelzik. A 9. ábra a szóban lévő találmány egy további kiviteli módozatát ábrázolja. A föntebb jelzett hengereket maiátázás közben forgattuk, eme berendezésnél a henger fix és más hasonló berendezésekkel kombinálva alkalmaztatik, úgy hogy míg az előbb leírt berendezéseknél az összes műveleteket, nevezetesen az árpa mosását, beáztatását, szellőztetését és csiráztatását mind ugyanabban a hengerben végeztük, addig az új berendezésnél az egyik henger az árpa mosására és áztatására szolgál, azután pedig a további műveleteket más és más hengerekben végezzük. Eme kiviteli módozatnál a tartály nemcsak kör-, hanem más keresztmetszetű is lehet, kúpos fenékkel vagy garattal és egy elvezetőcsővel lehet ellátva. A levegő be-és elvezetésére üreges, függélyes falak szolgálnak, melyek a 7. és 8. ábránál leírtakhoz teljesen hasonlók. A malátát vagy az árpát hamis fenéken helyezzük el, úgy hogy ha a művelet részben befejeztetett, az árpát a következő hengerbe lehet lebocsájtani és így tovább, míg az eljárás be nem fejeztetett. Az árpát elevátorok, csavarok stb. segélyével is lehet kiemelni. A tartályok belsejébe buvólyukakon bejutni, a légvezetést ily módon ellenőrizni és az anyagból próbát venni lehet. A 10. ábra egy más kiviteli módozatot tüntet föl, melynél a hengert a (d4) elvezetőcsatornával ellátott közfal két kamarára osztja. A légbevezetés a két homlokfal mellett lévő kamarából a nyilak irányában (vagy fordított irányban) történik. Hogy a levegőt jobban kihaszálni és az árpán való átvezetését biztosítani lehessen, a 11. ábrán látható módon födeleket alkalmazunk. Ezen az ábrán két közfalnak az (m) malátaréteg fölött fekvő része látható. Az (1) födél gummiból vagy más rugalmas anyagból készülhet és a tartályon megerősített (n) rudak segélyével rögzíthető, i Ha az árpa földuzzad és a tömege kiterjed, a födelek a térfogat nagyobbodásával arányosan fölemelkednek. A mosásnál és áztatásnál, vagy ha a tartályokat forgatjuk, eme födeleket eltávolítjuk. Bár a tartályok a rajzon hengeresek és általában a leírásban is hengerekről beszéltünk, a körtől eltérő keresztmetszetek, négy vagy általában sokszög keresztmetszetek is alkalmazhatók, minthogy a találmány