15253. lajstromszámú szabadalom • Talajfúró

- 2 -így, föltéve, hogy a himbának (a) forgási csapja az 1. és 2. ábrában teljes vonalakkal kirajzolt állásban van, azt az (f) végnélküli csavarnak megfelelő forgatása által az (al) állásba hozhatjuk, hogy innen azután a (c) ; csavar forgatása által vagy az (a2) vagy az (a4) állásba juttassuk és az (f) végnélküli csavar forgatása által ismét az (aB) vagy az (aö) állásba emelhessük. Az elmondottakból világos, hogy az (A) himba (a) forgási csapjának az állvány (1 1) hasítékpárjából való szabaddá tétele után annak a (2 2) vagy (3 3) hasítékpárba való beillesztése által a (P) rudazat lökethossza megrövidül vagy fordítva az (a) forgási csapnak a (3 3) hasítékpárból a (2 2) vagy az (1 1) hasítékpárba való beállítása által meghosszabbodik, mi által lehetségessé válik a fúró lökethosszát is a talaj különböző keménységéhez viszonyítva módosítani, a nélkül, hogy a forgattyútengelyt egy másik, a (B) hajtórúd löketét megváltoztató tengellyel kellene helyettesíteni. A löket megrövidítése által annak sebességét is növelhetjük. A (B) hajtórúd (h) forgási csapja (1. és 4, ábra), a (H) lemezen ülő (i) tartóba van ágyazva. A (H) lemez az (I) rugókon ül, melyeknek az a czélja, hogy fölvegyék vagyis csökkentsék azon lökéseket, melyeket a hajtórúd a himbával a rúdazat fölfelé való mozgásakor közölni törekszik. A (H) lemezen azonkívül az (II) ellenrúgók vannak elrendezve azon czélból, hogy fölvegyék azokat a lökéseket, melyeket az (A) himba a (B) hajtórúdra a (P) rúdazat lefelé való mozgásánál átadni törekszik. Az (I) és (II) rúgók feszültségét az ezeken átjáró közös (K) csavasorsón lévő csavaranyák föl- és lecsavarása által szabályozhatjuk a rúdazat súlyához képest vagyis azon mélység szerint, melyben a rudazattal mereven összekötött fúróvéső dolgozik. Az (M) rúgók (1. és 3. ábra), melyeken a rudazat nyugszik és a melyek azokat a lökéseket vannak hivatva fölvenni, melyeket a rudazat szabad leesése alkalmával az (A) himbára áthárítani törekszik, szintén az (Ml) ellenrúgokkal vannak kombinálva. Az (Ml) rúgók az (A) himba alatt vannak elrendezve; az (M) és (Ml) rúgók feszültsége a rudazat súlyához képest szintén szabályozható az (N) csavarorsón lévő csavaranya segélyével. Az (Ml) ellenrúgók a rudazat hirtelen fölugrását akadályozzák meg. A lökéseket fölvevő ruganyos közbenső tagok igtatása által a rudazat részeinek törése elkerülhető és egyidejűleg azok sebessége is növelhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Talajfúró, melynél a fúróvéső a rudazattal mereven van összekötve, az által jellemezve, hogy az (A) himba forgási csapja két csavarorsón függ és egyrészt egy (f b) csavarkerekes hajtószerkezet segélyével függélyesen, másrészt egy (c e) szerkezet segélyével vízszintesen az által állítható el, hogy az említett forgási csapnak végei a fúró készülék állványrészein alkalmazott függélyes irányú és alsó végein egy vízszintes (g) haránthasítékkal összekapcsolt (112 2 3 3) hasítékrendszerben vannak elrendezve akként, hogy a csap végei egy fíiggél3T

es hasítékpárból szükség szerint egy másik hasítékpárba hozhatók oly czélból, hogy a rudazat lökete a talaj keménységéhez képest nagyobbítható vagy kisebbíthető legyen a nélkül, hogy a himbát mozgató forgattyús hajtómű hajtórúdját levenni vagy a forgattyú sugarát változtatni kellene. 2. Talajfúrónál, melynél a fúróvéső a rudazattal mereven van összekötve, és melynél a himba és az azt mozgató hajtórúd között az (I) rúgók vannak elrendezve, ezeknek az (II) ellenrúgókkal való oly kombinácziója, hogy feszültségeik a (K) csavarorsók által egyidejűleg szabályozhatók a fúróvéső rúdjának súlyához, illetőleg a mélységhez viszonyítva, melyben a fúróvéső dolgozik azon czélból, hogy a rúgók fölvegyék azon lökéseket, melyeket a himba a rudazat leesése alkalmával a (B) hajtórúddal közölni törekszik. 3. Talajfúrónál, melynél a fúróvéső a ruda-