15247. lajstromszámú szabadalom • Czélzó készülék fölemelt irányvonalakkal

ványpár között. rugalmas merevítő kábelt I lehet alkalmazni, mint pl. a (81) kábelt az (Al) ábrán. A czélzó, — kinek a beállítandó czélpontot előzetesen megadták, — az irányzó készüléket, melyhez alkalmas módon fölemeltetett és mely mellett pl. a (7) «segéd-1 üvegen» (Al Sl Gl ábra) helyet foglalt megfelelő módon beállítja. Ha az üteg tűzvonala meg van adva, a csuklós állványt fölemelteti, mindaddig, míg a czélt meg nem látja és az irányzó készüléket a czélra beállítja. Ha a czélzó csak azt tudja, hogy a tarajvonal alatt mily mélyen kell a tűzvonalunk lenni, az állványt fölállítja, míg a segédlöveg kellő állásba nem jutott, azután pedig közvetlen czélzás esetében a löveget addig emelteti, míg a tödözék tarajvonalán és a czélzó gömbön átmenő vízszintes síkban a czélt meg nem látja. Ekkor czélzó a lövegeket megállíttatja. Ha a segédlövegnek a talaj fölött való magassága, a löveget fölvontató lovakon iilő tüzérek magasságával egyenlő vagy ennél nagyobb, a löveget nem kell jóval a tűzvonal előtt lemozdonyoztatni, hanem egészen a tűzvonalig föl lehet azt fogatos erővel vontatni. Az irányításnál a czélzó tetszés szerint viheti át a segédlöveg mozgását egy segédczélzó segélyével a valóságos löveg irányító foi'gattyújára, vagy pedig a kábel segélyével közvetlenül az irányító forgattyúra hathat. Ép úgy mint a közvetlenül a földszinén történő irányításnál is. arra való tekintettel, hogy a tulajdonképeni czélt harcz közben porfelhő stb. elfedheti, ügyelni kell arra, hogy alkalmas segédpontokat is határozzunk meg. Magassági irányban a segédpont meghatározására egy libella is elégséges Hogy az oldalirány beállítására alkalmas segédpontot határozhassunk meg, ennek oly pontnak kell lennie, mely el nem tűnhet, és hogy a pont meghatározható legyen: 1. a lövegen egy szögmérőt kell alkalmazni ; 2. eme készülék segélyével azt a szöget, melyet a czélpont a segédponttal képez, meg kell határozni. A segédpont, meghatározása után a «segédlöveget» a következő lövéseknél vagy közvetlenül. vagy oly módon kell beállítani, hogy a lemért szöget a «segéd lövegre» átvisszük. A (7) lövegnek oldal és magassági irányban történt beállítása által a (<i) löveget is automatikusan állítjuk be úgy az oldal-, mint a magassági irányban. Ha az üteg összes lövegei ily «segédlöveggel» el vannak látva, az összes löveget oldal és magassági irányban automatikusan állítjuk be. Ha egyes lövegek ily készülékekkel fölszerelve nincsenek, ép úgy járunk el. mintha a czélt az egyes lövegektől látni nem lehetne, vagyis segédpontokat határozunk meg, és a czél és a segédpont által képezett szöget egy alkalmas készülék (szögmérő, libella) segélyével visszük át. De a segédpont meghatározása a czélzás befejezte után, vagy a segédpont segélyével történő czélzás föltétlenül szükséges akkor, ha az összes lövegeken bármily könnyű prizmatikus állvány van, mint pl. az (A) ábrán látható lövegeken. Mert ha a prizmatikus állványok (Cl Dl) tengelyeit és a segédlövegek (XI XI) tengelyeit szemmérték szerint közel párhuzamosan állítjuk, bizonyos megközelítéssel, — mely a lövegek fölállítására szolgáló terep lejtőségétől függ, — a lövegek iránya a térben párhuzamosnak tekinthető. A szomszédos lövegek beállítása bizonyos tekintetben automatikusan, szemmérték szerint történik, — mert ezen lövegnek szögmérőjük nincs, — ha a lövegek az (A) ábrán látható állvánnyal vannak ellátva. A most leírt kiviteli módozattól az (A2 S2 G2) ábrákon látható kiviteli módozat csak egyes részletekben tér el. Ennél a kiviteli módozatnál a tartók a (3) csapokon egy-egy (15) hüvely közvetítésével vannak megerősítve, melyek a csapokat körülvevő (16) gyűrűbe mennek át. A (7) segédlöveg az irányító készülék (8) tartó keretére van redukálva és a czélzó