15247. lajstromszámú szabadalom • Czélzó készülék fölemelt irányvonalakkal
— 2 tőleg erősnek és a talajhoz közel kell lennie, míg második szerepe, hogy az irányító készülék tartóját képezze, erős és nehéz csövek alkalmazását nem igényli. Tehát föltaláló az irányító készüléket nem magán a csövön, hanem egy külön tartón alkalmazza, mely a löveghez ha alakjában nem is, de annyiban még is hasonlít, hogy az irányító készülékek támasztékául szolgál. Ezért föltaláló ezt az állványt segédlövegnek nevezi, tekintet nélkül a méreteire és alakjára. A csatolt rajzlapokon az A ábrán egy segédlöveg látható, melynek tengelyét (XI Yl) jelzi és mely az irányzó készülék alá támasztására szolgál, továbbá a valóságos löveg, melynek tengelyét (X Y) jelzi. A két löveg az (A B C D Al Bl Cl Dl), prizmatikus állvány (A Al B Bl C Cl D Dl) élei segélyével van összekötve, míg az (A B C D Al Bl Cl Dl) élek csuklókat jelképeznek, melyek a lövegek (X Y) és (XI Yl) hossztengelyére merőlegesek. A csuklók tehát az alsó löveg csapjaival és így a lövegtalp futó tengelyével párhuzamosak. A föntebb említett csuklók segélyével tehát módunkban áll, hogy az (XI Yl) löveget függélyes irányban az (A Al) él hosszának megfelelő magasságra emeljük; ha tehát ezt a magasságot megfelelően választottuk meg, az (XI Yl) löveg segélyével módunkban áll oly álláspontokról közvetlenül czélozni, melyek kellően fedezve vannak, tehát melyek a fedezés taréjvonala alatt 45 m. mélyen állanak, mikor az ellenség még a lövés fölvillanását sem láthatja meg. Az A ábrából magától érthetően kitűnik, hogy az állvány hosszának megváltoztatása nélkül is lehetséges a fődözék taréjvonala alatt tetszőlegesen, de 45 m.-nél nem mélyebben fekvő álláshelyről is közvetlenül czélozni, ha a tartó hajlását megfelelően megváltoztatjuk. Az (XI Yl) lövegnek két irányzéka van, melyek lehetővé teszik, hogy a löveg egyik vagy másik végén állhassunk föl, a mint az czélszerűbbnek látszik, annak megfelelően. hogy a fölvonulásról vagy lövésről van-e szó. Az (XI Yl) segédlöveget igen természetesen magassági irányban úgy mint eddig a libella, az oldalirányban pedig a különböző tüzérségeknél erre a czélra eddig is használt szögmérők, így pl. irányzó ív segélyével lehet beállítani. A két (X Y és XI Yl) löveg között fönnálló kapcsolatból világos, hogy az (XI Yl) lövegnek magassági vagy oldalirányban való beállítása az (X Y) lövegre is átvihető, még pedig tökéletesen automatikusan, ha annak megfelelően van meg-a kapcsolat szabva. Az oldal-81 Gl és j A21 A3 A4j AJ] < S2 S3 S4 G4j ábrák 1 G 2 G3 S4 G4j G| hátulnézetben, illetőleg alaprajzban egy könnyű segédlöveggel (mely az (A.^ SJ G£) ábrákon a csapgyürűre van redukálva) ellátott löveget ábrázolnák. A segédlöveg lehetővé teszi, hogy a különben ismeretes irányzó készülék tetszőleges magasságba legyen emelhető. Ez a fölemelés egy tartó rendszer segélyével történhetik, mely a löveg csapjaihoz vagy a lőszerkocsi futó tengelyéhez párhuzamosan van alkalmazva. Mindezen különböző készülékek az (A) ábrán látható készülékből vezethetők le; ettől csak bizonyos módosítások által térnek el. mely módosítások főleg az állvány magasságára vonatkoznak, hogy az irányzás kényelmesebbé váljon, vagy pedig oly módosítások. melyek az (A) ábrán látható készülékből vezethetők le, az által, hogy bizonyos segédeszközöket elhagyunk és ennek megfelelően bizonyos előnyökről. — pl. az adatok automatikus átviteléről, -lemondunk. Az (Al Sl Gl) ábrák oldal- és hátulnézetben és alaprajzban egy készüléket ábrázolnak, melynek mechanizmusa és méretei lehetővé teszik, hogy az (XI Yl) löveggel (A ábra) czélzó tüzér az (X Y) löveget magassági- és oldalirányban automatikusan állítsa be, ha a löveg állás helye a födözék taraj vonalánál 45 m.-nél nem