15230. lajstromszámú szabadalom • Osztályozó- vagy tisztítógép szemes termények számára

talnak specziálisan konstruált (e) feneke van, hátsó hosszoldalához közel (el) csatornával és elől csekély szögben emelkedő (e2) síkkal. Az (el) csatornától a hátsó hosszoldal felé az erősebb szögben hajló (e3) sík emelkedik (2. ábra). A fenék nagyobbrészt keresztben futó lépcsőkkel bír, azon rész kivételével, melyre a kiválasztásra szánt termények a tölcsérből hullnak, továbbá a hátsó (e3) ferde sík egy kis szögletrészének kivételével. A fenék fölött a rázóasztal szabad hoszszának megfelelően (f) födél van. A rázóasztal falai és az állványfalak között hézag marad. A hátsó falon lévő (fl) lécz ferdén lefelé irányul; az (f) födél az (a) szekrény fenekével körülbelül egyenlő hajlású. A terménynemek kiválogatásához való légáramot (g) ventilátor szolgáltatja (4—6. ábra), mely hosszában körülbelül a rázószekrény hosszának felel meg és a (g2) kibocsátó csatornával bíró (gl) szekrényben foglal helyet. A ventilátort a (c) forgattyútengely mozgatja, a (cl) szíj közvetítésével. A ventilátor tengelye az elfödött (h) csapágyakban nyugszik, melyeket az állvány (h2) kereszttartóin átvezetett (hl) csöveken át kenünk; úgy hogy a gép többi részeit olajjal nem piszkoljuk. A kiválasztandó terményeket fölülről a (k) tölcsérbe egyenletesen vezetjük be; ez alsó részén két csuklós (kl k2) záróajtóval bír, melyek közül (kl)-et a kiválogatandó termény nagyságához képest alkalmasan beállítjuk, míg (k2)-nek az üzem közben vibráló mozgást adunk. A (kl) ajtónak beállítása az (1) emeltyű segélyével történik (4. ábra), mely fölső (11) részével rugalmasan (m) fogkoszorúba kapaszkodik. A szerint tehát, a mint a (kl) záróajtóval szoros összeköttetésben álló (1) emeltyűt jobbra vagy balra toljuk, a (kl) ajtót jobban, vagy kevésbbé nyitjuk vagy zárjuk. A másik (k2) ajtónak vibráczióit üzem közben a görbe (n) emeltyű idézi elő, melyet a rázóasztalon elrendezett (ni) orr szakadatlanul emel és sülyeszt. A működési mód a következő: a kiválogatandó termény a (k) tölcséren át a (k2) ajtócskának folytonos mozgása közben a rázóasztalnak (el) csatornáig eső (e2) fenekére i jut és ezen súlyánál fogva lefelé csúszik, mi-I közben a (z) nyíl irányában légáram hat rá, í mely mindenekelőtt a port távolítja el a (h3) nyíláson át. A termény a ferde (e2) síkon az (e4) választófal hosszában mindaddig csúszik hátrafelé, míg a fenéknek legmélyebb he| lyére jutott; most kezdődik a tulajdonképeni | válogatás a (g) ventilátor által támasztott i légáram hatása folytán. A nehéz tisztátalanságok, pl. kövek az (el) csatornában maradnak vissza és a szakadatlan rázás folytán körülbelül (p2) kibocsátó nyílásig jutnak (3—7. ábra); a szél itt a még a kövek alatt esetleg visszamaradt jó szemeket az (o) ferde síkon fölfelé fújja, melynek lépcsőiről a (p) választófalon (pl) nyíláson át a készülékbe visszaszállíttatnak. Ez a ferde (o) sík ellenkezőképen van fogazva, mint a fenék többi része. A kövek a (p2) nyíláson át a (q) tölcséren keresztül az ez alatt lévő tetszőleges szekrénybe hullanak. A kövektől kiválasztott szemeket, ha a (k) tölcsérből az (el) csatornához jutottak, a légáram az (e2) ferde síkon az (e4) fal belső oldalán előre fújja és a könnyű üres hüvelyek ekkor legmesszebb előre jutnak. Az így kiválasztott tiszta szemek az (x) nyíl irányában az (r) kibocsátó helyre jutnak, míg a hüvelyek az (y) nyil irányát követik és az (a) rázószekrény (yl) nyílásán a (ql) tölcséren keresztül kivettetnek. A kövektől kiválogatott s a (pl) nyíláson át ismét a készülékbe vezetett jó szemek az (s) választófal körül vezettetnek és ugyancsak az (r) nyíláson át távoznak. A proczesszus magyarázata a következő: a rázóasztal egész fenekén állandóan egyenletes magasságban tartott kiválasztandó anyag, egyrészt a rázó mozgás, másrészt a légáram által több egymás fölött lévő vízszintes rétegben helyezkedik el (9. és 14. ábra). Az alsó rétegekben a legnehezebb szemek helyezkednek el, melyek tehát a fenék legmélyebb pontján az (el) csatornában maradnak, a második réteget a középnehéz szemek és a harmadik és fölső réteget a könnyű üres tokok, szalma stb. képezik. A második és középső réteg fölülete körülbelül az (o) ferde sík középmagassága irányába esik,