15217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen olvadó fémek kalciumkarbid és hasonló természetű anyagok előállítására

használt faszenet vagy kokszot kevés kátránnyal vagy más kötő anyaggal keverve gyönge nyomás alatt vékony falú tégelyekké sajtoljuk. Figyelembe kell venni, hogy az általam ajánlott munkamenetnél messzemenő hőkonczentráczió és gyors liőelnyelés megy végbe, tehát nagy munka végezhető aránylag kis kemenczékben és a kemencze méretei nem nagyobbak, mint az eddig használt elektromos kemenczéké. Tekintetbe véve, hogy a föntebb ismertetett föltételek teljesítésénél a lehető legegyszerűbb szerkezetű kemenczék is alkalmazhatók, a csatolt rajzon csak a mondottak megvilágítása czéljából mutatom be ama kemenczéket, melyekkel kísérleteimet végeztem, nem pedig azért, mert ezeket a kemenczéket ujaknak tartanám. Az 1. 2. és 4. ábra nézetben és metszetben egy (a) grafittégelyt mutat be, melyet kísérleteimnél mint legkisebb méretű kemenczét használtam. A sok oxygént tartalmazó levegő előmelegítésére két egymás mellett fekvő és két (d e) magnesit fuvókában végződő (b c) vörösréz cső szolgált, melyeken a levegőt 100—200 mm. vízoszlop nyomásának megfelelő nyomással hajtottam át. Ily méretű készülékekben végzett kísérleteknél tüzelő anyag gyanánt legczélszerübben mintegy 10 mm. átmérőjű szemcsékkel bíró faszénport lehet használni. Ha például kalcziumkarbidot akarunk előállítani, a kemenczéknek lehetőleg közepén legföljebb 5 mm. átmérőjű szemcsékkel bíró szén és mészpor keveréket alkalmazunk. A mész és szénkeveréket briquettezve rúd alakjában, vagy sajtolt széncsőbe tömött poralakú keverék gyanánt helyezzük el. A 3. ábra négy kigyóscsővel és négy magnezit fúvókával bíró tégely vízszintes metszete. Az 5. és 6. ábrán az ismert Sefström-féle elv alapján szerkesztett (a) kemencze látható. A kemencze aknája oly bő. hogy a vörösréz bádogból álló fala a szúró láng hatása alatt ne szenvedjen. Hogy a vörösréz fal ott se éghessen ki, hol a levegő kiáramlik, hosszú (d) magnezit fúvókákat alkalmaztam. melyek a vörösrézből készült falban hűtött (f) foglalatok segélyével vannak megerősítve. A hűtésnek nem az a czélja, hogy a magnezit fúvókákat védje, hanem hogy a sok oxygént tartalmazó gáz ezen a ponton a vörösréz falat ki ne égesse. Míg az előbb lerít készülékeket csak kísérleteknél alkalmaztam, hol csak kis tömegeket kell földolgozni, a 7. és 8. ábrán látható kiviteli módozat a nagy üzem szükségleteinek megfelelően van berendezve. A kemencze falat itt is több egymás mellett fekvő, vörösrézből készült kigyóscső képezi, melyek oly módon vannak alakítva, hogy a kemencze akna lefele kiszélesedjék. A jelzett berendezésnek itt is az a czélja, hogy a fúvókával szemben fekvő csőrészeket a szúró láng hatása ellen megvédje és hogy a vörösréz túlságos fölmelegedését és meggyúladását meggátolja. A vörös rézből készült csöveket azonkívül még egy gázzáró fal is körül veszi, hogy az égéstermények teljes elégését meggátolhassuk, azokat felfoghassuk, megvizsgálhassuk és értékesíthessük. A fúvókák itt is ismert szerkezetű hűtött fúvókák, vagy hűthető foglalatban megerősített magnezia fúvókák képezik. A kemencze alsó részébe, a megolvadt és könnyen megmerevedő tömeg összegyűjtésére szolgáló (h) gyűjtőtérbe a külső levegő itt sem juthat be és oly módon van berendezve, hogy a megmerevedett tömeget — ha szükséges a szító vas segítségül vételével — az (i) tolóka kinyitása után egy (1) szekrénybe lökhessük, melyből a tolóka elzárása után eltávolítjuk. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás nehezen olvadó fémek, kalcziumkarbid és hasonló természetű anyagok előállítására elektromos fűtés alkalmazása nélkül, egyszerű, ismert szerkezetű kemenczék fölhasználásával, az által jellemezve, hogy a széntartalmú fűtő anyagokat a kezelendő tömeg közvetlen közelében, közepes mennyiségű, mintegy 30—50% oxygént tartalmazó levegő segélyével égetjük el, melyet egyidejűleg mérsékelten fölhevítünk, nevezetesen azokat az oxygéntartalmú keverékeket, melyek oxygéntartalma 30%, 400°-nál