15203. lajstromszámú szabadalom • Levélboríték levélnyitóval

oldalán van és a borítékot zárja. Ha (bl)-et két újjal megfogjuk és a nyíl irányában, azaz lefelé húzzuk, akkor 1—4 és 1—2 élek a szárny papirosát átvágják, ennélfogva (a)-ból 4—1—2 háromszöget -metszik ki, míg 4—3—2 háromszög a borítékon marad. Az átmetszett szárnyat vissza lehet hajtani. A szárnyalátétnek tehát a 4—1—2 része működik. Ha a háromszögalak jelentőségét vizsgáljuk, akkor találjuk, hogy a megfogáshoz és kiszakításhoz szükséges (bl) csúcsot alakjánál fogva direkte megadja, másrészt fokozatos átmetszést eredményez 1—4 és 1—2 vonalak szerint. Ha az alátét 4—5— 6—1—7—8 azaz 5—9 vízszintes él és az abból kiugró 6—1—7 csúcscsal volna határolva, akkor a szárnyát 5-től 8-ik egyszerre kellene átszakítani, a mi nem menne egy könnyen. Ellenben elérjük a fokozatos átmetszés czélját, ha 1—4 és 1—2 egyenes vonalakat hajlott élekkel, mint pl. 1—9 és 1—10 pótoljuk. Nyilvánvalóan nem szükséges, hogy (a) szárny 4—3—2 csúcsa az alátét egy részét födje, miután csak 4—1 —2 háromszög működik. Súlymegtakarítás czéljából vagy a csúcs alsó részét vágjuk le vagy (b)-t rövidítjük, amennyiben a metsző élek a szárny szegélyeibe mennek át, hogy azokat egész szélességükben átmessék. 2. ábra szerint (b) ismét négyszögletes I—2—3—4 rész, míg (a) alúl 4—2 vonal által határoltatik, úgy, hogy (b)-nek belül ragasztóanyaggal ellátott 4—2—3 része födetlenül fekszik. A mennyiben (b) alátétnek a szárny és a fölmetszésnél működő 4—1—2 háromszögön túl menő része van, ez tetszőleges, tehát 4—2—3 résztől eltűnő is lehet. Két idetartozó kivitéli példa 3a és 3b ábrában fele-fele részben van ábrázolva. 3a ábra szerint az egész kivitel egyenlőszárú háromszög alakjával birna, a háromszög szárainak irányában történő metszés a szárnyat (al)-től a két alsó sarokig fölszakítaná. 3b. ábra szerint 1—3 működőnél valamivel előbb megy át a szárny oldalélébe, azután következik az alátét 4-ig és alul egy oldalt meghosszabbított (b2) nyelv csatlakozik, melynek belső oldalán van a ragasztóanyag. 3. 3a. és 3b. ábrák szerint (b) alátét, úgy a levél zárást, mint a nyitást eszközli, előbbit az alsó, utóbbit a fölső résszel. 4. ábra szerint az alátét kurtítva van. 1—2—3 háromszög alakjával bír, mely háromszög a szárnycsúcs ragasztóanyagán fölül fekszik. Ugyanez áll az 5. ábrán látható kivitelre, attól eltekintve, hogy itt a háromszög csúcsai 2 és 3-nál tompítva vannak. Rövidített alátéttel ellátott kiviteleknél (4. és 5. ábra) a nyitó bázisán túlmenő szárnyrésznek tetszőleges alakot adhatunk, mire 5. ábra a 2 és 3 pontokon túl menő (a2) részszel példát mutat. Az. eddigi kivitelekkel szemben a szárny fölszakítása az alátét által a szárny keresztirányában is eszközölhető. Az 5. ábrában ezen kivitel a pontvonalozottan berajzolt 4—5—6 alátét által van jelölve, melynek csúcsa 5-nél a szárny széléből kilép. Ezen alátét alakja egy igen karcsú háromszögé, vagy egy párhuzamos szegélyű szalagé lehet. Ha ezen alátét csúcsát 5-nél megfogjuk és jobbra húzzuk, akkor a szárnyból egy az alátét körvonalaival bíró szalagot kimetszünk, tehát itt is két részre daraboljuk a szárnyat, melyeknek egyike ragadva marad, míg másika a boríték nyitására szabaddá lesz. A kiviteli példáknak 6—10. ábrákban föltüntetett második sorozata mindenek előtt azon közös vonással bír, hogy (b) alátét (bl) csúcsa lefelé van irányítva. Ezáltal és a szárnynak, valamint alátétnek a többiekben is a különleges czélnak megfelelő alakítása által elérjük, hogy a zárt szárny fölbontása által új (ha rövidebb is) szárny keletkezik, mely eddig nem használt a szárny belső oldalán lévő ragasztóanyag segélyével a levél újból zárható. A czímzett tehát, miután a levél tartalmáról tudomást szerzett, azt az eredeti borítékba ismét elzárhatja, hogy jogosítatlanul más ne olvashassa. A levél tehát eredeti állapotában azaz eredeti borítékkal és postabélyeggel, melynek okmányjelentősége lehet, zárva megőrizhető. Ezen 6—10. ábrákat átölelő csoport két alosztályra osztható. Egy olyanra, melynél