15176. lajstromszámú szabadalom • Kótalap fordító

kodó (L) záró kilincs van elrendezve. Ezt az f (1') rúgó tartja érintkezésben a fogas rúddal j és az (ra') tolattyú segítségével kikapcsol- I ható. A (j) csúszódarab siilyedését a (Z) üt­köző határolja. Ebben a legmélyebb állásban egy az (M) tolattyúval összeköttetésben álló (m') toldalék az (Y) toldalékba ütközik, úgy hogy ez által az (L) kilincs kikapcsoltatik és a (K) rúgó az egész csuszódarabot ismét emeli. Mint már a bevezetésben említettem, a még nem használt kótalapoknak (D) karjait az (N) kampók rögzítik, a mennyiben a (P) vezetékekbe (3. ábra) vannak elhelyezve. Az (N) kampók az (U) lemezben elrendezett (W) csavarok körül foroghatnak és az (o') rúgók azokat az (0) ütközőkhöz szorítják. Ha tehát az (N) kampót az (o') rúgó ellené­ben működtetjük, az a (D) kart szabadon bocsájtja, mely már most spirálrúgójának befolyása alatt visszacsappan és a közbe­fogott kótalapot magával viszi. Az (N) kampónak ezen működtetése köny­nyen érthető módon megy végbe a hasonló­képen a (j) csúszódarabon megerősített (m) kilincs útján (2. ábra). Ezt az (n) rúgó állan­dóan legmagasabb állásában, a vízszintes­ben tartja. Ha tehát a csúszódarab sülyedi az (m) kilincs egymás után a különböző (N) kampókkal jut érintkezésbe, melyek ennek folytán minden egyes (D) karjukat szaba­don bocsátják; ellenben a csúszódarab eme­lésekor a kilincs által való működtetés egy­általában nem áll be, mert ez az (N) kam­pókat ez esetben egyszerűen átugorja. Hogy a szerkezet a kóták formátumától független legyen, a karokon lévő (C) szorí­tókat, valamint a karokat és a kikapcsoló készülékeket hordó kereteket magasan vagy alacsonyan állíthatjuk be. Erre a czélra a kótaállvány hátsó oldalán (Z2) fogasrúd van elrendezve, a kóta tartására. Alkalmas ké­szülékek — a fölső részen (Z3) az alsó ré­szen pedig (Z-i) lemezrúgók - szolgálnak a kótakönyvnek megtartására az állványon. A rugalmas (C) szorítót az 5. ábra nagyobb méretben tünteti föl. Ez egy kétszer hajlí­tott aczéllemezrúgóból áll és a kötés köze­lében kidomborodik, úgy hogy ezen a he­lyen az ujjakkal összeszorítható. Itt egy szalag van körülötte csavarva, míg a két előre nyúló, egyenes szár (C') gummival van bevonva. Normális helyzetben a két szár egész hosszában egymással érintkezik, azonban a domború részre gyakorolt nyomás révén egymástól eltávolíthatók. Ily módon a szorítók a papirt biztosan megfogiák és mégis könnyen elbocsátják. Az új kótalapfordító működtetése ezek után könnyen érthető. A karok száma szerint pl. hat, ugyanannyi lapot fogunk be a hat kar szorítóiba és azután a karokat az (N) kampók alá hozzuk. Ezután megeresztjük a (K) rúgót, úgy hogy a (j) csúszódarab leg­magasabb helyzetében áll. Ha már most egy lapot át akarunk fordítani a (G) emel­tyűt lenyomjuk, minek folytán az (I) záró­kilincs a (j) csúszódarabot egy fokkal sü­lyeszti. Ez által egyidejűleg a legfölsőbb (N) kampó kikapcsoltatik és az első (D) kart szabadon bocsátja, mely most lapjával a baloldalra csappan vissza. A mint a (G) emeltyűt elbocsátjuk, az (I) zárókilincs megint emelkedik, míg az (L) zárókilincs a csúszódarabot rögzíti. Ekkor a következő lapot átfordíthatjuk s így tovább mindaddig, míg az összes (D) karok vissza nem csap­pantak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kótalapfordító. jellemezve az által, hogy az egyes kótalapokat (C) szorítók révén megfogó (D) karokat (N) kampók spirál rúgók feszültségével szemben megtartják, míg az (N) kampókat kézzel vagy láb­bal működtetett kikapcsoló készülék akképen működteti, hogy a (D) karokat egymás után elbocsátják, melyek akkor rugójuk befolyásának engedve vissza­csappannak, a kótalapot magukkal viszik és ily módon átfordítják. 2. Az l. igényben jellemzett kótalapfordító kikapcsoló készüléke, jellemezve az által, hogy egy a (K) rúgó által állandóan fölfelé húzott, azonban a rögzített (1) fogasrúdba kapaszkodó (L) zárókilincs által mindenkori helyzetében megtartott (j) csúszódarab a (G) emeltyűnek min-

Next

/
Thumbnails
Contents