15172. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síksziták gaze szöveteinek tisztántartására

2 — szövetek annyira megrezegtetnek, hogy a betömött nyílások megtisztulnak. Hogy a hatást növeljük, a szitakeretet nem mint rendesen, négy mereven egymás­sal összekötött léczből, hanem csak kettőből (c 2. ábrán) képezzük ; ezen (c) léezek egy­mással szemben fekszenek és czélszerűen egyúttal a szita hosszfalait képezik. Ezen (c) léezek vagy falak közé (d) rúgók vannak iktatva, melyek a léezek egymástól való tá­volságát megtartják és a szitáló gazeokat feszülten tartják. Ha az előbb említett löké­sek állanak be, akkor a rúgók mindenkor kissé összenyomatnak, azonban rögtön kiter­jeszkednek. A szitabevonat ezáltal alapos tisztításban részesül. Hatásosabb lökést az által érünk el, hogy mint a 4. ábra mutatja, (A) szitaszekrény fala áttöretik s egy lö­kőrúd vagy (z) toldat, mely az egyik szi­taléczen van megerősítve, azon átlép ; ezen (z) toldat minden lengésnél egy tet­szőleges, szilárd (Al) akadályba ütközik. Az erősen tagencziális lökésirányra és (z) rúdnak majdnem függélyes mozgásirá­njára való tekintettel, ajánlatos a lökés­fölületeket úgy kiképezni, amint azt az 5. ábra mutatja, (z) rúd egy előtte kereszt­irányban fekvő (B) kengyelre támaszkodik, mely ismét körmozgásban (H) akadályba üt­közik és az így nyert lökést (z) rúdra, illetve (c) keretre viszi át. Ha a lökések erejét üzemközben változ­tatni akarjuk, akkor csak (H) akadályt kell a lengő szitáiéhoz távolabb vagy közelebb hozni Igen egyszerű és praktikus e czélra a 6. ábrán alaprajzban föltűntetett berende­zés. mi mellett különböző hosszúságú aka­dályokkal ellátott gyűrű egy függélyes ten gely körül foroghat, úgy hogy egyes aka­dályok kicserélése vagy teljes mellőzése könnyen eszközölhető. Ha több szita fekszik egymás mellett, ak­kor egy tengelyen is lehetnek az összes sziták akadályai. A berendezés olykép is eszközölhető, hogy az egymás alatt fekvő szitakereteket egy merev elemmel egymás­sal egjesítjiik és az akadályt csak egy he­lyen működtetjük (7. ábra). Mindezen esetekben a berendezés akkép is eszközölhető, hogy egy tangencziális irány­ban engedékeny toldat van elrendezve, mely egy szögemeltyű által mozgását a keretre viszi át. Egy ily berendezés alaprajza van a 8. ábrában föltűntetve. Ha a szitakeret összenyomása egy eltérő pályában mozgó akadály által eszközöltetik, akkor e czélra a síkszita hajtását eszközlő tengelyt vagy vele összekötött testeket (9. ábra) használhatunk föl. Ezen berendezés akkor ajánlatos, ha oly síkszitáról van szó, melyeknél a sziták két egymás mellett fekvő csoportban vannak elrendezve, melyek között a hajtótengely van ; utóbbi toldatokkal van ellátva, melyekbe szögemeltyük ütköznek; e mellett a sziták lengőmozgása és a lenditő­kerék forgó mozgása a lökhatásra össze­adódik. A hajtó forgattyú csapja is fölhasználható e czélra: középtengelye ugyan azon módon mozog, mint maga a síkszita, de ke­rülete a mellett forgást végez, mely kihasz­nálható. A 10. ábrában a csap emelőhüvelyekkel van ellátva, melyek a kivánt mozgást a le­írt módon előállítják. Hogy a hatást még jobban fokozzuk, laza vagy elastikusan en gedékeny kapcsolatú kereteknél a lökésen kívül az ellenkező oldalon egyidőben húzást is alkalmazhatunk, úgy hogy a hatás két­szereződik. A 11. ábrában ezen berendezés alaprajzban van föltűntetve; (H) ismét egy szilárd vagy mozogható akadály; ha a lö­kés beáll, akkor (c) keretoldal befelé nyo­matik ; ugyanez történik azonban a (t) emeltyűátvitel folytán a szemben levő (c) oldallal. A szitakeret ez esetben két egymás mel­let levő részből is állhat akkép, hogy az egyik rész belső oldala a másik rész ellen­kező oldalára gyakorol nyomást, azaz meg­fordított húzást. Végül 12. ábra egy oly berendezést mu­tat, melynél a szitakeret a szekrényben szilárdan van ágyazva, míg (al) bevonat magában engedhet. Ezt azáltal érjük el. hogy a gazé szövet a kerületnek csak három ol­dalán erősíttetik meg, míg a negyedik oldal egy mozogható, rúgófeszűltség által kifelé

Next

/
Thumbnails
Contents