15171. lajstromszámú szabadalom • Újítások vert csipkék előállítására szolgáló gépeken

— 8 -be, ha a jobb oldalon fölülről az árúról lefutó (2) és (4) fonal a (el c2) keresztezésnél a balról jövő (1) és (3) fonal fölött fekszik. Ha ellenben a balról jövő (1) fonal fekszik a (c3) keresztezési pontban fölül, akkor a keresztezés jobbra történik. Ha a 8. ábrából látható módon négy fonalat akarunk keresztezni, akkor a gépnek, daczára annak, hogy mindkét (cl c2) keresztezés egyenlő irányban (balra) történik, három tourát kell végeznie, mivel két közvetlenül egymás mellett lévő fonalpárt nem lehet egyidejűleg kereszteztetni. A gépben tehát előbb az (1) fonal a (2)-vel, azután a (3) fonal a (4)-el és végre az (1) fonal a (4)-el fog kereszteződni. A 9—25. ábrákból látható, hogy a szánok ezen keresztezések közben a bordákban miként állanak és a bordák miként tolatnak el. Ezen ábrákban az összes bordamellék vonalakkal, a számok pedig számokkal vannak jelölve. A 26. ábra nyolcz szánfonalának három tourában való kereszteztetését láttatja. A 9., 15. és 21. ábrák a bordáknak és szánoknak állását az első, második és harmadik toura kezdetén láttatják. Az első tourában az egyenes (második és negyedik) bordahasítékban egymás mögött álló szánok fonalai, még pedig (2) az (l)-el és (6) az (5)-el kereszteztetnek és ezen szánok a bordákban föl cseréltetnek. A második tourában ugyanez történik a páratlan számú (harmadik és ötödik) bordahasítékokban egymás mögött lévő szánok fonalaival és (4) a (3)-al és (8) a (7)-el kereszteztetik. Máskülönben ezen két tourában az összes mozgások tökéletesen egyenlők. A második állásból (10. és 16. ábrák) látható, hogy a mellső borda egy bordahasíték fölött balra tolatik, mielőtt a szánok a hátsó és mellső bordából kilépnek. Ezen eltolatás folytán az első tourában a (2) fonal az (l)-el és a (6) fonal az (5)-el (a második tourában a (4) fonal a (3)-al és a (8) fonal a (7)-el) kereszteződik, még pedig a 26. ábrában követelt módon, hogy ugyanis (az első tourában) a (2) fonal az (1) fölött, a (6) fonal a (3) fölött (és a második tourában) a (4) fonal a (3) fölött és a (8) fonal a (7) fölött fekszik. A harmadik állásban (11. és 17. ábrák) azon szánok, melyeknek fonalai keresztezendők, már a középső bordába vannak tolva, még pedig mint azt a keresztezés követeli: (2) balra (l)-től, (6) balra (5) tői az első toura számára és (4) balra (3)-tól, (8) balra (7)-től a második toura számára. A negyedik állás (12. és 18. ábrák) a hátsó bordát egy bordahasiték fölé balra és a mellső bordát egy bordahasíték fölé jobbra eltóltan láttatja, míg a keresztezendő szánok még a középső bordában vannak. Az ötödik állásban (13. és 19. ábrák) a szánok a középső bordából a mellső és hátsó bordába való átlépésük után vannak. A hatodik állás (14. és 20. ábrák) a két toura mindegyikének végállását láttatja, a mikor ugyanis a hátsó borda egy bordahasíték fölött jobbra való eltolatása után ismét kezdeti állásába jutott és a szánok a középső bordából a mellső és hátsó bordába vitettek. A harmadik tourában keresztezendő szánok különböző bordahasitékokhoz tartoznak mivel a 26. ábra szerint (1) a (4)-el és (5 a (8)-al keresztezendő. Ezen tourának második állásában (22) ábra) az összes szánok még a mellső és hátsó bordában vannak, ezen két borda azonban el van tolva, még pedig az első egy bordahasítékkal jobbfelé, az utóbbi pedig egy bordahasítékkal balfelé; ezen eltolatás következtében az (1) fonal a (4)-el és az (5) fonal a (8)-al akként kereszteződik, hogy a balról jövő (1 5) fonalak a (4) és (8) fonalak előtt jobbra vezettetnek vagyis ezek fölé kerülnek. A harmadik állás (23. ábra) a keresztezendő szánokat a középső bordába való belépésük után láttatja. A negyedik állás (24. ábra) a kezdeti állásukba visszavezetett bordákat láttatja, míg a keresztezendő fonalak még a középső bordában vannak; az utolsó (26. ábra) a szánokat a középső bordából a mellső és hátsó bordába való átlépésük után láttatja.