15166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás végtelen árúknak hengerlésére vagy hengerlésére és húzására

val és a gyűrű megnyúlásával az eredeti üreges tér is megnagyobbodik, úgy hogy a földuzzasztott üreges tér eredeti alakját újból föl nem veheti, hanem lapos oválisalakúvá lesz. Megjegyzendő, hogy bár folyós mag fölött történő hengerlésnél a szilárd fal mindig összenyomatik. a falak között mégis marad annyi folyósanyag, hogj' azok össze nem sülhetnek. A 2. alatt leírt eljárás szerint hengerelt terményt a hengerből való kivétele után ugyancsak fölvágjuk és a mag eltávolítása után kiegyenesítjük és tövis fölött készre hengereljük. 3. Ha az eredeti gyűrű magja (13., 15. és 18. ábra) szilárd fémből, pld. folyasztott vasból készül, a palást pedig könnyebben olvadó fém, oly hengerjáratot alkalmazunk, melynek munkafölületei az 1. és 2. ábra szerint vannak alakítva. A 14., 16., 17. és 19. ábra az ily gyűrűk keresztmetszetének hengerlés közben föllépő változását tűnteti föl. A gyűrű ellentétes pontjait fölváltva a fölső és alsó kaliberben nyújtásnak és vékonyításnak vetjük alá, mikor a szilárd magot ugyancsak kinyújtjuk. A keresztmetszet a szemhéjak hasítékának alakját veszi föl. Ha a kereszmetszet elég kicsivé lett, az egyik, pld. a fölső hengert fölemeljük, úgy hogy a fölső kaliberben a nyomás megszűnik és csak az alsóban marad meg. Ebben az esetben, ép úgy mint az előbbiben. a hengerlendő árút a henger középvonalával szöget képező munkafölület lassú forgó mozgásnak indítja. A kikészítés itt is úgy történik, mint előbb. A folyasztott vasból vagy aczélból készült magot kör, keresztmetszetű lapos vagy alakos vassá vagy dróttá hengereljük ki. 4. Ha a kihengerlendő gyűrű keresztmetszete már kezdettől lapos, és ha a gyűrűnek lapos magja van (1. a 20. ábrán pontozva), a kihengerléshez két triojáratot használunk, (21., 22., 23. ábra) melynek kaliberei ellentétes alakkal bírnak. A 20. ábrán látható pontozott körvonalak a keresztmetszet fokozatos kisebbedését tűntetik föl. Ebben az esetben a fölső és alsó hengert nem csak fölülről, hanem oldalirányban is ható nyomás létesítésére használjuk, mely nyomást sűrített levegő segélyével vagy oly módon létesítjük, hogy a fölül és alól ható nyomást alkalmas emelőszerkezet segélyével a hengerek eltolására hasznosítjuk. (Megjegyzem, hogy az 1., 2., 4.. 4a.. 5. és 0. ábrán látható triojáratoknál az oldalnyomást ugyancsak a jelzett módon létesítjük.) A középhenger fix módon van ágyalva. Ekként a hengerlendő gyűrűre a fölső (b b) és alsó (c c) kaliberben állandó nyomás csak addig hat, míg a keresztmetszet a kellő alakot nem érte el, a betűkkel nem jelzett fölső és alsó oldalfelekben pedig a tágulásra helyet hagyunk. Ekként a keresztmetszet fokozatosan kisebbedik, míg a kellő alakot nem veszi föl és csak ha ez megtörtént, fog a magtól oldalt fekvő tömeg is annyira összenyomatni, hogy vastagsága a kész termény falvastagságával legyen egyenlő, ép úgy mint a mag hosszabb oldalai mellett fekvő falak vastagsága is. Iíz anélkül történik, hogy a mag szélessége nagyobb mértékben megváltozna. A hengerlés munkafolyamata tehát az előbb leirattal egyezik meg. A laposcső alakú üreges testek főiduzzasztása ismét egy ismert szerkezetű tövis segélyével a cső fölvágása után történik. A földúzzasztott üregestest végleges kihengerlése egy tövis fölött történik. A bevezetőleg említett régebb és a most leírt újabb eljárás akként módosítható, hogy a végtelen magnélküli vagy maggal bíró gyűrűt a kihengerlés után és fölvágás előtt a végleges alakra hozzuk A kihengerelt test kihúzása tehát a végtelen alakban is történhetik, minek a közönséges eljárással szemben az a nagy előnye, hogy a kihúzandó testet nem kell ismételten a húzóvasba bevezetni. A húzóvas két vagy több részű lehet ügy hogy részei egymáshoz közelíthetők míg az árú végleges alakot föl nem veszi, A húzóvas részeinek közelítése és távolítása különböző módon történik, így pld. hyd-