15162. lajstromszámú szabadalom • Készülékek és kapcsolási mód vasúti vonatok villamos világítására
- 5 bályozóellenállás legnagyobb része a (IV) gerjesztő vezetékbe van kapcsolva. A mennyiben a 3 ágban a maximális feszültség e volt, tehát a 3 ágban a részáramokat az ágak ellenállásai állapítják meg. A teljes a telepeken leadott töltőáramerősség egyenlő tehát az egyes ágáramok áramerősségének összegével; az (82) változtatható ellenállás segélyével a töltőáramerősséget tetszésszerinti határok között változtathatjuk. a nélkül hogy ez által a szabályozás lényege befolyásoltatnék; e szerint a vonat tetszésszerinti számú kocsikból lehet összeállítva. A dinamónak a telepekhez való kapcsolásánál ezen kombináezió azonban még azon czéllal is bír, hogy esetleges áramlökéseket elhárítson, miáltal a dinamóra illetve a fogaskerékre való visszahatás gyöngíttetik. Ha az (1 II) fővezetékekben a maximális töltőfeszültség beáll, akkor az (N) relais (n) horgonyát fölhúzza, a menyiben az (n2) tekercselés vonzóereje az (n4) rúgó ellenerejét legyőzte. Ha az (n) horgony kontaktusrúgó ja az (n3) kontaktuscsappal érintkezésbe jön, akkor az (nl) tekercs ellenállása a (v) ellenálláshoz párhuzamosan kapcsoltatik. E szerint tehát a (P) szabályozó (p2) belső tekercselésének húzóereje erősödik, a (p) vasmag egy aránylag magasabb helyzetbe emeltetik, minek következménye az, hogy a dinamó gerjesztőárama gyöngül; a töltés czellánként körülbelül 2-2 egész 2 4 voltra siilyed. a mivel egyidejűleg a töltőáramerősség nullra siilyed. A (P) szabályozó most mint feszültség szabályozó dolgozik és a feszültséget 2-2 egész 2 4 voltnyi határok között tartja, úgy hogy a telepek tövábbtöltése nem lehetséges. Az (N) relais működési módja a leirás bevezetésében említett 13471. számú szabadalomban részletesen le van írva. A következőkben a világítás alatti folyamatokat irom le: Világítás alkalmával az összes (E2 E3 E4) kapcsolók be vannak kapcsolva, a (T) átkapcsoló a rajzon föltüntetett helyzetben van. Ha a vonat áll, akkor a lámpák áramszükségletét a telepek fedezik: ha a vonat mozgásba jön, akkor a dinamó hasonló módon mint a töltés alatt, a fővezetékkel kapcsolatba jön és a készülékek átveszik a már ismert működésüket. Mialatt a (t7) emeltyű megváltozott helyzete folytán az (S2) ellenállás a (P) regulátor külső (pl) tekercselésének elágazása és az (N) relais (n2) kontaktuscsapjának kapcsolata megszakadt, az (83) állandó ellenállás, a (P) szabályozó (p1) tekercselésével sorozatosan van kapcsolva. A (pl) tekercselésben és az (S3) ellenállásban való feszültségveszteség (i) amperű áramáthaladásánál egyenlő a telepek maximális töltőfeszűltsége és a normális lámpafeszűltség közötti különbséggel. Ha az összes izzólámpák táplálásához szükségelt áramerősséget J-vel jelöljük, akkor az (Sl) ellenálláson átmenő áramerősségnek J-i-vel kell egyenlőnek lennie, föltéve. hogy a dinamó sarkfeszűltsége egyenlő a telepek maximális töltőfeszültségével. Az (81) ellenállásnak e szerint Ohmokban kifejezve egyenlőnek kell lennie: (maximál is töltőfeszültség— normál is lámpa feszültség) : (J—i). Ha az (Sl) ellenálláson átmenő áramerősség a dinamó sarkfeszültségének csökkenése folytán siilyed, akkor a telepek a lámpáknak egy részáramot szolgáltatnak, úgy hogy a lámpafeszültség gyakorlati értelemben állandó marad. Mivel a telepek haladás közben igen gyengén vétetnek igénybe, a normális lámpafeszűltség alatt vagy fölött legföljebb egy 2'5°/0 -os feszültségingadozás létesül; a határértékek igen ritkán éretnek el. berendezés működési módja a 6. ábrabéli kapcsolás után. Ezen kapcsolást különösen oly vonatokon alkalmazzuk, melyek csak éjjelen át vannak üzemben ; e szerint a telepek töltése valamint a lámpák táplálása egyidejűleg közvetlenül a dinamótól történik.
