15155. lajstromszámú szabadalom • Varrógép a czipőfölsőrésznek és a talpnak összevarrására

- 5 gál, mely a tűszekrény fenekén nyúlik át (22. ábra). A tűszekrónnyel oldhatóan egy (a48) kar (1. és 2. ábra) van kapcsolva, melyben az (a49) orsó van elhelyezve. Ez az orsó a fölső tű drótjainak föltekerésére szolgál, a drót az orsótól az (a45) vezetéken a tű alaplemezen levő (a29) furatig nyúlik, (25. ábra) és ezen áthúzódva a tű fölső végéig ér. A drót vége az első öltés befejezte után a tű fölső (a23) végén kihajlíttatik, úgy hogy egy hurkot képezzen, melyet a varrásnál az anyagba be lehet húzni. Ha az első öltés be van fejezve, a drót végét tartani nem kell, minthogy az a talpban amúgy is fogva tartatik; a varrás tehát automatikusan megy végbe, mindaddig, míg a varrás be nem fejeződött, mikor a drót elvágatik és a czipő a tűszekrényről levétetik. (B) egy függélyes tengely, melyet alkalmas módon megfelelő (b) áttevés segélyével az (al) tengelyről lehet hajtani (3. ábra). A (B) tengely fölfelé a (bl) födőlemezen átnyúlik és a tengelyen a következőkben leírandó exczenterkorongok vannak lazán fölhúzva, mely exczenterkorongok a gép különböző részének működtetésére szolgálnak. Hogy a különböző exczenterkorongok működését világosabbá tegyük, azokat egyenkint irjulc le, kezdve a legalsó korongon. Mint azt előbb jeleztük, a rajz összes ábrái a gép részének ugyanazon időpontban elfoglalt helyzetét ábrázolják, t. i. abban a pillanatban, melyben a (B) korong forgása megkezdődik, tehát mikor a gép egy újabb öltést kezd meg és a mikor az anyagot már előre tolta. Az első exczenter a (b3) exczenter (1. a \—7. ábrát), melynek elsó (b4) fölülete a következőkben ismertetendő módon van alakítva. Ez az exczenter a (C) vetélőt működteti (5. ábra), mely két, a (b4) exczenter fölött és alatt elhelyezett (cj lemezből áll. Ezt a két lemezt a (cl) karok kötik össze. Az alsó (c) lemez fölső fölületén (c2) karélyok vannak, melyekbe a (c3) vezetőcsigák vannak ágyalva; ezek a vezetőcsigák a vetélőt lefelé mozgatják. Az (A) burkolat belső fölületén, két egymással átlós szemben fekvő ponton a (c) peczkek befogadására szolgáló furatokkal ellátott karélyok vannak. A peczkek függélyes irányban mozoghatnak, fölső végükön az alsó lemez alsó fölületébe ütköznek. A (c6) rúgók a nevezett peczkeket veszik körül és arra szolgálnak, hogy a vetélőt fölfelé nyomják, ha a vezetőcsigák helyzete a (b3) föliileten megváltozik, fölső (b) lemezek fölső fölülete is megfelelő (c7) peczkekkel (4. és 7. ábra) van ellátva, melyek a később ismertetendő czélból a (bl) födőlemezből kiállanak. Ezek a peczkek a gép középvonalának két oldalán vannak alkalmazva, még pedig csoportokban ; az elől levő peczkek hosszabbak mint a hátul levők, tehát nagyobb magasságban állanak ki. Ha a (c3) vezetőcsiga a (b3) exczenter kiálló részén mozog, a vetélő keret a legmélyebb helyzetében van, tehát a (c6) rúgók hatása ellenében lenyomatik és ha a vezetőcsiga eleresztetik a vetélő fölfelé mozog, még pedig meglehetősen gyorsan, minthogy az exczenterfölület igen meredek. Ha a (b3) fölület a (c3) csiga alatt annyira elfordult, hogy a löket másik végpontjának megfelelő pontja kerül a csiga alá, a vetélő keret lefelé mozog, bár jóval lassabban, mint a mily sebességgel fölfelé mozgott, minthogy ezen a ponton az exczenterfölület lejtősége kisebb. Minthogy a (c3) vezető-csiga a fölső (c) lemez alatt van elhelyezve, a (c3) csiga lefelé való mozgásánál a (C) vetélő keret és ennek (c7) peczkei is lefelé mozognak. Minthogy a föntebb leírt gép jó működése czéljából szükséges, hogy a (C) vetélő keret elmozdulása változtatható legyen, szükséges, hogy a (C) keretre gyenge, a keretet fölfelé nyomó rúgók hassanak; a (c5) rúgótámasztó peczkek körül a (c6) rúgók vannak alkalmazva, melyek a (C) keret fölfelé való elmozdulását lehetővé teszik. míg ezen mozgás határolására a később leírandó rögzítőkészűlék szolgál. A határolás az előtt történik, mielőtt a vezetőcsiga a (b3) fölület legmagasabb pontját elérte volna, ebben az esetben a (c3) csiga