15097. lajstromszámú szabadalom • Görgős csapágyszelencze

görgőket, melyeknek egymással érintkezniük nem szabad, kis közbenső (13) görgők vá­lasztják el egymástól. Ezek a (13) csigák a (8) csigák legerősebb részén vannak elren­dezve. Mindegyik (8) görgő (14) horonnyal van ellátva (1. ábra), mely meglehetősen széles és mély. Két ilyen horonyba egy kis köz­benső (13) görgőt viszünk be, melynek szin­tén horonya van. A (13) görgők átmérői kisebbek, mint a (8) görgőké, de (15) közép­részük átmérője nagyobb a (8) görgők (16) középrészénél. Ezen (13) görgők hordására és annak elkerülésére, hogy az (1) tengely­szárhoz közeledjenek vagy attól távolodja­nak, két kúpos gyűrű van alkalmazva. Az első (17) gyűrű kifelé a (13) görgők kari­máival, a belső (18) gyűrű pedig befelé a (15) középrészekkel érintkezik. Másik végükön a (8) görgőket egyszerűen a kissé kúpos (19) gyűrű tartja meg, mely megfelelő (20) horonyba kapaszkodik. Ennek a gyűrűnek czélja, hogy megtartsa a (8) görgőket, mi­kor a tengelyt kivesszük. Természetes, hogy ezen (19) gyűrű helyett ismét (13) közbenső görgőt is alkalmazhatunk. Ez még a szere­lést is megkönnyíti, mert ebben az esetben a (13) csigákat csőből állítjuk elő, úgy hogy tengelyük ki van fúrva (4. ábra). Párosával finom fémhuzallal kötjük őket össze, mi által a szerelés nagyon meg van könnyítve. Nehogy ezen huzalok végei a (14) hornyok­ban súrlódjanak, a (13) görgőkben apró mé­yedések vannak, mint ezt a 4. ábra pon­tozva föltünteti. A második elrendezést példaképen henger­alakú csigákkal biró közönséges csapágy­csészékre alkalmazva az 5. és 6. ábrák tüntetik föl. A (8) görgők között itt is a hengeres közbenső (21) görgők vannak el­rendezve, melyek hosszabbak a (8) görgőknél. Ezeknek a (21) görgőknek közepén van a kiemelkedő (22) gyűrű, mely a minden (8) görgő közepén elrendezett (23) horonyba lép be. Ezen szerkezet czélja az, hogy a (21) és (8) csigáknak hosszirányukban való viszonylagos eltolását megakadályozza. A (8) görgőknek még két (24) horonyuk van, melyekbe a csapágycsészén elrendezett (25) karikák lépnek be. Ily módon egyetlen egy görgő sem mozoghat tengelyéhez párhuza­mos irányban. Hogy a (21) görgőket rögzít­sük, négy horonnyal vannak ellátva. Ezen hornyok közül kettő a (26), a (8) görgők (24) hornyának közepével szemben fekszik. A másik két (27) horony a (21) görgőknek egészen a végein vannak. Két (28) gyűrű és másik két (29) gyűrű egészíti ki a be­rendezést és biztosítják annak teljesen merev összeköttetését, különösen, ha a tengely for­gási sebessége igen nagy. Ismételten megjegyzem, hogy a (8) csigák rögzítése viszonylagos helyzetükben bármi­lyen más módon is eszközölhető. Az (5 és 6) tokok (1. ábra) legbővebb vé­geiken (29' és 30) gyűrűkkel vannak ellátva, melyek a (2 és 3) tokokat - érintik és ily módon az (1) tengelyszár körül jól tömített (31) kamrát alkotnak, melybe az olajat töltjük. Az ezen találmány szerinti csapágysze­lencze a következő előnyöket nyújtja: 1. Könnyű beállítás és utólagos beigazí­tás, mert elegendő, ha a (11 és 12) csavar­tokokat meghúzzuk 2. A (10) födél és (29' és 30) gyűrű által létesített jó tömítés és ennek folytán csekély olajfogyasztással jó kenés. SZABADALMI IGÉNYEK 1. Csapágyszelencze kúpos görgőkkel, me­lyek két sorozatban vannak elrendezve, mi mellett az összes görgők tengelyei minden egyes sorozatban egy közös pontban futnak össze és a két sorozat a tangelyszárnak egy azok között fekvő pontjához szimmetrikusan van elrendezve. 2. Görgős csapágyszelencze tengelyszárak számára az 1. igény szerint, jellemezve az által, hogy mindegyik sorozat görgői két alkalmas kúpos tok között vannak elrendezve és az egész egy csőtokba van zárva, melynek egyik vége a tengely­szár egy karimájával érintkezik és másik vége födéllel van elzárva (1. ábra). 3. A 2. igény szerinti csapágyszelenczében a (8) görgők rögzítése hornyokkal ellá­tott (13) közbenső görgők révén, melye­ket (17 és 18) gyűrűk hordanak és a (19)

Next

/
Thumbnails
Contents