15077. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés villamosgépek fegyverzeteinek sarokszorítóin föllépő potencziálkülönbség szabályozására

jáéval egyenlő, hosszú pedig a fegyverzet eltolási távolságának felel meg. Ha a fegyverzet eltolatásánál a kollektor fölé mozog, akkor a kompenzátor a kollektorral ellenkező oldalon a sarksarúkhoz közelíttetik. Ezen kompenzátor alkalmazásából következik, hogy a fegyverzet elállítására igen kis erőkifejtés szükséges, A fegyverzettekercselés vastagsága miatt a kompenzált cséve nem képezi a fegyverzet magjának közvetlen meghosszabbítását úgy hogy kell oly időpontnak léteznie, melyben a kompenzátor még nincs a mágneses térben, míg a fegyverzetnek bizonj-os része azt már elhagyta. Az ez által keletkező hátrány nem bír ugyan gyakorlati jelentőséggel, de azért elkerülhetjük ezt, ha a sarksarúkat az (m) kompenzátor fölé eső oldalukon egy (l) szélesítéssel látjuk el akként, hogy az (111) cséve már az eltolás kezdetekor is rögtön a mágneses térbe jusson. A fegyverzet eltolása és ezen eltolás szabályozása, mechanikus vagy villamos úton bármely ismeretes közeg segélyével foganatosítható, így pl. egy csavarorsó segélyével, mely egy helytálló anyacsavarban forog és mely toldatokkal a fegyverzettengely végén lévő horonyba nyúl, a mikor is a tengelyt kézzel vagy más módon, pl. differencziális szolenoid stb. segélyével mozgathatjuk. Sok esetben igen előnyös a következő elrendezés : Az (e) fegyverzettengely végét a (g) dugattyúnak (f) rúdfeje mozgatja, míg a (g) | dugattyút a (h) hengerben tetszőleges nyomófolyadék segélyével állíthatjuk el. A (h) henger, pl. vízzel van telve és mindkét végéhez közel egy-egy (i) cső torkol be, melyek egy (j) csap által vannak egymással összekötve, úgy hogy a csap nyitásával a víz szabadon kering, a csap zárásával pedig ezen keringést beszüntetjük. A dugattyúrúd a (h) hengerből hátul kinyúl és az (n) hengerben mozgó (k) dugattyút hordja. A hengernek a dugattyútól jobbra és balra eső oldala (ol o2) csövek által van egymással és egy (o) cső által a sűrített levegő tartályával összekötve. Mindkét (ol o'2) csőbe az (x y) csapok vannak beiktatva. Az (in) hengerbe, födeleihez közel, még két (p q) cső torkol, melyek (r v) csapokkal bírnak, melyeknek segélyével ezen csöveket a külső levegővel közlekedtethetjük. A két (p q) cső egy (s) csővé egyesül, mely egy hevítőbe vezet oly czélból. hogy a komprimált levegőnek kiterjedésével járó lehűlést megakadályozza, A (j x és v) csapok nyitása és az (y és r) csapok zárása folytán a közös dugattyú rúd és ennek közvetítésével az (e) fegyverzettengely is a nyíl irányában fog mozogni ; lia azután a (j y r) csapokat nyitjuk, az (x v) csapokat ellenben zárjuk, akkor az (e) tengely az ellenkező irányba tolatik. Ha a (j r v) csapokat zárjuk, az (e) tengely abszolút biztossággal van beállítva, mert az (i) csövekben a víz tétlenül tartatik. Némely esetben csak egy hengert és dugattyújának működtetésére is csak egy folyadékot vagy levegőt lehet alkalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék villamos gépek fegyverzeteinek sarkszorítóin föllépő potencziálkülönbség szabályozására, mely gépek tetszőleges alakban, fény, hő, erő, elek trolysis alakjában hasznosítják a villamos energiát, az által jellemezve, hogy a (c) fegyverzet a térmágnes sarksarúihoz viszonylagosan eltolható, úgy hogy a fegyverzetnek a sarksarúkból való kihúzatása által a potencziálkülönbség mindinkább csökken, míg végre zéró lesz. 2. Az 1. alatt igényelt elrendezéssel bíró villamos gépnél, egy készülék a térmágnes vagy a (c) fegyverzet eltolására, mely egy (h) hengerben elrendezett és valamely fluidum által elállítható (g) dugattyúból áll, mely utóbbinak rúdja az eltolhatóan elrendezett térmágnessel vagy a (c) fegyverzet (e) tengelyével össze van kapcsolva. 3. Az 1. alatt igényelt elrendezéssel biró villamos gépnél és készülék a térmágnes