15068. lajstromszámú szabadalom • Újítás kék lángot szolgáltató izzófényű acetylénlángzókon

Megjelent I 8í)9. évi julius lió 3-án. MAGY. gjg| KIR. SZABADALMI eS^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15068. szám. II/d. OSZTÁLY. Újítás kék lángot szolgáltató izzó fényű acetylen-lángzókon. TAUBER JÓZSEF MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 október hó 8-ika. Az eddigi kék lángot szolgáltató lángzók acetylén izzófény számára, különösen pedig az általam szerkesztettek, a rendes égés közben megakadályozzák ugyan a láng visz­szacsapását, de nem teszik ezt a meggyúj­táskor és a kioltáskor. A jelen találmány tárgyát képező újítás­kor ellátott lángzónái ezen hátrány is el van kerülve; ezen újítás lényegében abban áll, hogy a lángzócső belsejében még pedig a gázfuvóka, illetve a légcsatornák fölött, de a lángzócső szája alatt drót szitát vagy általában finom átmeneti nyílásokkal ellá­tott lemezt helyezünk el, úgy hogy az a lánggal nem érintkezhetík. Az ezen újítással ellátott lángzó a mel­lékelt rajzban egy foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra hosszmetszet. A 2. ábra alaprajz. Az acetyléngáz a lángzó (a) fuvókájából az (f) szűkített térbe áramlik, e közben a (b) légáramlási nyílásokon át levegőt besziv. Az (f) részhez a nagyobbodó keresztmet­szetű (c) rész csatlakozik, melyben a láng­nak meggyújtásakor és kioltásakor való visszacsapását a később leírandó módon megakadályozó (d) szita van elhelyezve, ! míg a lángnak a nyugodt égés közben való | visszacsapását a lángzónak egyéb elrende­zése már amúgy is meggátolja. A (c) részhez a megszűkített (e) cső csat­lakozik. melyen a lángzónak szintén kes­keny keresztmetszetű (g) szája van elhe­lyezve, mely óránként 13 1. vagy ennél több gázfogyasztásnál a 2. ábrában bemu­tatott összenyomott alakkal bír, kis fogyasz­tásnál azonban köralakban készülhet. A különböző keresztmetszet szűkítések és tágítások által a gáz a levegővel benső­leg keverődik. minek következtében a láng visszacsapását gátló, nyugodt égés létesül-. A drótszitát, hogy hatásos legyen (vagyis hogy a láng csak a szitáig csapódhassék vissza), a lángzó szájától meglehetősen tá­vol kell elrendeznünk, mert ha ezen szitát a lángzócső száján rendezzük el, a mikor is a gázközvetlenül fölötte ég, a láng ok­vetlenül visszacsapódnék; a szita ugyanis az acetylénláng nagy hőfoka folytán csak­hamar izzóvá lenne és a kiáramló gázlég­keverék, melynek gyuladási hőfoka ala­csony (körülbelül 500° C.), meggyuladna vagy pedig a kiváló szénrészek folytán nem adna két lángot. A lángzó szájától való távolság folytán a drótszita nem melegszik föl, mivel a lángzó­cső a hő legnagyobb részét kisugározza.

Next

/
Thumbnails
Contents