15067. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramköröknek gyors egymásutánban való megaszakítására és zárására

- 3 -lyekből kitűnik, hogy az elektromos ív átcsapási távolsága megközelítőleg fordított arányban van azon gáznemű médium nyomásával, melyben az ív képződik. Azonban tekintettel arra, hogy a gyakorlatilag előforduló legtöbb esetben ezen távolság igen rövid és minthogy az elektródák közötti potencziálkülömbség alig több 500 voltnál, úgy az átcsapási távolság redukcziójának gazdasági előnyei, különösen a sarkok közelítésekor, itt alig bír gyakorlati jelentőséggel. Sokkal nagyobb fontosság tulajdonítandó a nyomás alatt álló közeg hatására nézve föltaláló által megállapított azon körülménynek, hogy az elektromos ív keresztmetszete nyomással megközelítőleg fordított arányban áll. Minthogy azonban bizonyos föltételek alatt az energiaveszteség arányos az ív keresztmetszetével, úgy a fönti tény megállapítása gazdaságos eredmények elérését teszi lehetővé. Nagy gyakorlati becscsel bír továbbá azon tény, hogy a komprimált médium szigetelő ereje a hőmérsék tetemes növelése folytán lényegesen nem esorbíttatik, sőt, hogy ha a készülék alkalmasan van szerkesztve, akkor a nyomásnak tág határok között való ingadozása sincsen említésre méltó befolyással az árammegszakító működésére. Sok más tekintetben is azonban a nagy nyomás alatt álló gáz megközelítőleg teljesen kielégíti a föntemlített ideális igényeket. A jelen találmány foganatosításánál a nyomás alatt álló közeget igen alkalmas módon állítjuk elő vagy tartjuk fönn, ámbár a találmány lényege az ezen czélra szolgáló specziális eszközök tekintetében ko#átozva nincsen. Előnyösnek találja azonban föltaláló a kívánt eredmény elérésének biztosítása czéljából a sarkokat egy merev falakkal bíró oly kamrába vagy tartályba zárni, melynek belseje egy kis, folyósított gázt tartalmazó tartállyal közlekedik. A jelen találmány tárgyát a mellékelt rajzok nyomán részletesen fogjuk leírni. Az 1. ábra schematikusan az árammegszakítónak elrendezését láttatja. A 2. ábra az árammegszakítónak föliilnézete. A 3. ábra az 1. ábrában schematikusan bemutatott teljes berendezést részben függélyesen metszet oldalnézetben láttatja. A többi ábrák a berendezés módosított foganatosítási alakjainak czentrális metszetei, a 10. ábra kivételével, mely a 9. ábrában föltüntetett szerkezet fölső részének fölülnézete. Az 1. ábrában (X, X) egy áramforrás sarkai, (A') pedig egy önindukcziós vagy fojtótekercs, mely az áramkör egyik ágába van bekapcsolva és az (A") kondenzátor egyik oldalával permanens összeköttetésben van, míg ezen kondenzátor másik sarka egy transzformátor primér (A3) tekercse által az áramforrásnak másik sarkával van összekötve ; a transzformátor szekundér tekercse a munka-áramkört táplálja, mely egy alkalmas (A5) közlő szerkezetet tartalmaz. A schematikusan jelzett (A) árammegszakító úgy működik, hogy az áramforrás egyik sarkának egy az (A') fojtótekercs és (A") kondenzátor között fekvő ponttal való összeköttetését megszakítja és zárja, a minek az az eredménye, hogy midőn az (A) szerkezet az áramkört zárja, az (A') fojtótekercs rövidre záratik és energiát halmoz föl, mellyel a kondenzátor töltetik, midőn az (A) szerkezet az áramkört megszakítja és viszont az (A3) primér tekercsen át kisüttetik, midőn a kondenzátor és a primér tekercs az áramkörnek legközelebbi helyreállíttatása által rövidre záratik. A 2. és 3. ábrák az árammegszakítónak typikus alakját láttatják. Az (A, B) részek hengeres, zárt tartályt képeznek, mely fölül egy kisebb átmérőjű toldattal bír. A tartály az (a) orsónak végére van szerelve, mely függélyes állásban tetszőleges, czélszerű csapágyban van ágyazva. A tartálynak valamely alkalmas módon, pl. egy helyállóan megerősített (a') térmágnes és egy az (A) tartályra erősített gyűrűs (a") armatúra segélyével gyors forgó mozgást kölcsönözhetünk. Az armatúra tekercsei egy az (A) tartályhoz erősített, hengeres és így az (a) orsó fészkét körülvevő kommutátornak (c) lemezével vannak összekötve.