15064. lajstromszámú szabadalom • Készülék acetyléngáz előállítására

— 2 — tehát a dugattyú fölösleges. A kalcziumkarbid tartályt tartalmazó hengereknek fölül karimii vannak, melyek a vezető hengerek födelét képezik. A karimák és azok fölfekvési fölülete között tömítés van elhelyezve, a hengert egy csavar szorítja le, mely egy kengyelben forgatható. A készülék különös sajátsága az, hogy az egyik vagy másik a kalcziumkarbidtartállyal fölszerelt henger töltés czéljából kihúzható, annélkül, hogy a készülék működését megzavarnék. A találmány tárgya a csatolt rajzon van ábrázolva, nevezetesen : az 1. ábra a készülék függélyes metszete, a 2. ábra kalcziumkarbidtartály függélyes metszete, a 3. ábra az alul nyitott szekrény fölső részének keresztmetszete, hogy az elvezető csatornák képezési módja látható legyen, a 4. ábra egy más kiviteli módozat, mely főleg nagy berendezéseknél alkalmazható. (A) (1. ábra) egy fölül nyitott tartály, melyben az (a a) szögecsek segélyével az alul nyitott kisebb (B) szekrény van elhelyezve. A (B) szekrény födelén bizonyos számú (C C) henger közül az (A) tartály fenekéig ér. A (C C) hengerek falai (C C)nél át vannak törve. Mindegyik hengerben egy-egy, gummival vagy más anyaggal tömített dugattyú van elhelyezve. Az 1. ábrán két ily henger van ábrázolva, mindegyik hengerben egy-egy fölül zárt, a (D) dugattyúval egyenlő átmérőjű henger mozog. A gáz kiömlését az (e e) tömítés gátolja meg. Az (E E) henger alsó végén is a (D) dugattyú fölső részén megfelelő (F F) kapcsoló tagok vannak alkalmazva, úgy hogy a henger és dugattyú könnyen kapcsolható. Az 1. ábrán az egyik (E) henger (a rajz bal oldalán) a (D) dugattyútól el van választva, míg a jobb oldalt lévő a dugatytyúval van kapcsolva és a legalsó helyzetben van. (H) egy a fenéken elzárt henger, melynek falai vannak, mi által egy gyűrű alakú fölül zárt alul nyitott tér keletkezik. Ez a henger, melyben a karbidtartány van, az (E) hengerhez csatlakozik, mely henger a 2. ábrán nagyobb méretben van ábrázolva. A (h) cső a henger fenekétől közel a gyűrű alakú tér födeléig ér, mely csövön a vizet a karbidtartályból el lehet távolítani, ha a gázfejlődés megkezdődött és a (B) tartályban a vízszin sülyed. A kalcziumkarbid egy közönséges tartályban van elhelyezve, mely a (H) hengerben foglal helyet. Ez a tartály a rajzon pontozva van ábrázolva. A (G G) elvezető csatorna egy kiviteli módozata a 3. ábrán látható. Ebből a szerkezetből kitűnik, hogy a gáz a lapos (G G) csatornákon a készülék egyik végétől annak másik végóig áramlik, a berendezésnek az a czélja, hogy a (B) szekrény fölső részén a gáz nagyobb hűtő fölületet találjon, mint a mekkora fölület hűtő kígyók segélyével létesíthető volna. A berendezés olyan, hogy a víz lehetőleg be ne juthasson a vezetékbe. A készülék üzembe hozatalánál az (A) tartályt vízzel megtöltjük, úgy hogy a (B) szekrény fölött mintegy 8. cm. magas vízréteg legyen. Az (E) hengerbe egy kalcziumkarbidtartályt állítunk, melyet a (D) dugattyúval az (F) kapcsolótagok segélyével kötünk össze. Az (E) hengert most már letoljuk, az 1. ábrán jobb oldalt látható helyzetbe. A víz a (H) henger födele fölé folyik, a kalcziumkarbidot nedvesíti és így a gázfejlődést megindítja. A létesült gáz nyomás ha a gázt el nem vezetjük — a vizet kifelé nyomja, míg a (B) szekrény gázzal meg nem telt. Ezenközben a vízszin esik, a (H) karbidtartályból a víz a (h) csövön és a gyűrűalakú téren át kiszivatik. Ekkor a gázfejlődés megszűnik és csak akkor indul meg újból, ha elég sok gázt vezettünk el, tehát ha a vízszin újból emelkedik. Az (E) hengerek közül az egyik vagy másik az alatt, míg a (B) szekrény vízzel meg van töltve, kihúzható, a nélkül, hogy a gázelvezetést zavarnók, mert az ugyancsak fölhúzott (D) dugattyú a gáz elszállását meggátolja. A 4. ábra eme készüléket némileg módosítva ábrázolja, ez a módosulat főleg nagyobb