15063. lajstromszámú szabadalom • Oldható fogantyú megerősítés vasalók számára

Megjelent 1899. évi julius lió 3-án MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jggH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15063. szám. I/a. OSZTÁLY. Oldható fogantyú-megerősítés vasalók számára. REIS EMIL KERESKEDŐ PFORZHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 5-ike. Jelen találmány tárgyát vasalók számára való oldhatóan megerősített fogantyú képezi, mely elhasználódásnak nincsen alávetve és egyszerű szerkezet és kezelés mellett azonnal biztosan és jól egyesíthető tetszőleges szánni vasalóval. Mellékelt rajz tünteti föl a találmány egy kiviteli alakját, és pedig az 1. ábra egy oldalnézetet részben a fogantyún keresztül vezetett metszet; a 2. ábra alaprajzot illetőleg az 1. ábra (A—B) vonala szerint vezetett metszetet; a 3. ábra a vasalónak oldalnézetét; a 4. ábra a vasalónak alaprajzát; az 5. ábra a fogantyú vezeték vízszintes metszetét (C—D) szerint; a 6. ábra egy lapos rugó által leszorított kilincs oldalnézetét; és a 7. ábra egy lapos rugó által leszorított kilincs fölűlnézetét tünteti elő. Az alsó (A) fogantyú vezeték (1. és 5. ábra), mely egy mellső (B) és egy hátsó (Bl) állvány közvetítésével van a (C) fogantyúval összekötve (és ezek képezik lényegében az oldható fogantyúrészeket) hosszirányban haladó (Al) nyílással van ellátva (lásd 5. ábrát) a (D) vasaló (Dl) kiugrása számára, hátsó részén pedig (A2 és A3) nyúlványokkal bir, a melyeknek az a rendeltetésük, hogy a hátsó vasaló rész megfelelően alakított, ékvájatszerüen kiképezett (D2) és (D3) kampóiba legyenek az összeköttetés alkalmával betolhatok. Az (A2 ós A3) nyúlványok, a mennyire ezt a vasaló szélessége megengedi, szét vannak tolva azért, hogy a betolt fogantyú-vezeték biztosabb megfekvést nyerjen. A (D) vasaló (Dl) kiugrása még egy előrenyúló (D4) orral van ellátva, a melynek alsó fölülete a vasaló fölső sziliétől oly távol van, hogy a fogantyú vezeték még áttolható rajta. Ha már most az (A) fogantyú vezetéket a (C) fogantyúnál fogva az 1. ábrában pontozott helyzetben helyezzük a (D) vasaló fölső lapjára, akkor a (D) vasaló (Dl) kiugrása az (A) fogantyú vezeték nyílásába jut, ezután pedig a fogantyú vezetéket egy kevéssé visszafelé toljuk úgy, hogy az (A2—A3) nyúlványok a (D2—D3) kampók hézagaiba jutnak, míg a (D4) orr a fogantyú vezeték zárt része fölé kerül. A két főrész ilyen kölcsönös elhelyezkedése következtében egy mozdulat kivételével a fogantyú és a vasaló tökéletesen egyesítve vannak és valamenyi egymással összeköttetésben lépett rész fémzárással bír. Már most csak az van hátra, hogy a fogantyú-vezeték előre ne mozoghasson, a mely czél elérésére a