15061. lajstromszámú szabadalom • Konzervszelenczéken alkalmazandó melegítő készülék

— 2 — köt, hogy ezen víztömecsek más vegyületek által könnyebben köttetnek, mint a vizet alkotó tömecs csoportok tömecsei. A kötött víznek a jelenlévő vegyületek által való elvonatása után, újból való víz lekötése történik és így tovább, úgy hogy a szóban lévő sók vagy savak a jelen lévő víz molekuláit úgyszólván elvonják és a másik vegyületeknek átadják. A vízátadó szerek közül különösen erősen hat a chlórkalczium, ehhez közel hasonlók : brom- és jódkalczium, kisebb hatással : chlór-, brom- és jódmagnézium. chlór-, brom- és jódammonium, chlór-, brom-és jódczink és mind a chlór, brom és jód szervetlen aljak oldható sói (pl. vasoxydul) és szerves 'aljak fémsói (pl. anilin, phenylhydrazin), melyek mész által fölbontatnak. Kivételt képeznek azon állandó alkáliák, melyeknek chlóridjai nem hatnak, bromid és jodidjai pedig csak igen gyöngén. A chlór-, brom és jód igen híg hydrosavai, melyek a megfelelő halogenkalczium képződését létesítik, természetesen ép oly gyorsítólag hatnak, mint maguk a kalczium vegyületek. Másodsorban állanak mint kevésbé gyorsítólag hatók: kalczium-natrium-magnézium, alumínium-, ammónium-, kálium és baryumnitrát, igen hig sósav és kénsav, magnéziumszulfát, ammónium molybdát stb. Nem jól, vagy igen késlelhetően hatnak kénsavas alkáliák, fluoralkáliák, nitritek, szénsavas alkáliák. alkáli lúgok, nátriumwolframát, stb. A chlórkalczium hatása oly átható, hogy pl. oltatlan mész, mely szűrt vízzel vagy kútvízzel csak mintegy 10 perez múlva hat, egy csak 1

/a

százalékos chlórkalcziumoldat hatására néhány másodpercz alatt gőzképződést létesít. Ha a szóban lévő meszet egy 3 százalékos chlórkalczium oldatba (CaC12) dobjuk, a hőképződés robbanásszerűleg mutatkozik. Mellékelt rajz az említett találmány egy keresztülvitelének módját ábrázolja, és pedig az 1. ábra a hosszmetszetét, a 2. ábra pedig félig alaprajzban, félig metszetben az 1. ábra 2—2 vonal irányában. Mint a rajzból látható, a henger alakú (c) tartó a (cl) fenekével (c2) karimája segélyével (b) szelencze (a) födelének megfelelő nyílásába beleolvasztatik. A (c) tartónak átmérője oly módon lesz választva, hogy egy bizonyos térfogat mellett mintegy a (b) szelencze (al) fenekéig lenyúlik. Ezen (c) tartó rendeltetése, oltatlan meszet, vagy ennek egy keverékét egy vízelbocsájtó anyaggal magába foglalni. A (c) tartó fölső végében egy második (f) tartó van beolvasztva hasonló alakkal, de kisebb méretben, melynek (fl) karimája a (c2) karimára fekszik. Ezen (f) tartó egy ráforrasztott domború (h) födéllel lefödetik és magában foglalja (j) peczket, mety (f2) fenék áttörésére szolgál, mely fenék a föntemlített válaszfalat helyettesíti. (j) peczek (f2) tartály fenéknek (f3) nyílásán átnyúlik és a fenéken alul (jl) fejjel bír, mely oly módon van odaforrasztva, hogy az (f3) nyílást elzárja. Ha a domború (h) födelet egy nehéz tárggyal való ütés által lapossá tesszük, akkor (j) peczeknek (jl) feje szabaddá lesz és a folyadék (c) kamrába átfolyliatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Konzervszelenczéken alkalmazott melegítő készülék, jellemezve, egy kettős kamrájú bádogtartó által, melynél az egyik kamra kizárólag oltatlan meszet, a másik kamra egy vízátadó nedves oldatot tartalmaz. 2. Az 1. alatt jellemzett konzervszelenczéken alkalmazott melegítő készüléknél egy egykamrájú tartó, mely oltatlan meszet és vizet átadó anyagot tartalmaz, úgy hogy a külső fal keresztül törése és a víz bebocsájtása által gyors hőképződés jön létre. 3. Az 1. és 2. alatt jellemzett konzervszelenczéken alkalmazott melegítő készüléknél: chlórkalczium mint vizet átadó anyag alkalmazása. 4. Az 1. és 2. alatt jellemzett konzervszelenczéken alkalmazott melegítő készüléknél a chloridok, bromidok. jodidok vagy nitrátok hozzáadása, melyek a ket-