15058. lajstromszámú szabadalom • Indukcziós elektromótorok forgási sebességének és forgató nyomatékainak szabályozására szolgáló elrendezés

— 3 (13) csúszókontaktus (17) vasmagokkal van összekötve, a melyeket a primér vezetékbe iktatott (18) szolenoidok foglalnak magukba A mótor terhelésének változásával a szolenoidokban haladó áram (17) vasmagok közvetítésével a (13) csúszókontaktusokat a következő módon fogja befolyásolni: Indításkor a primér áram erős lévén, (18) szolenoidok magukba vonzzák a vasmagokat s ily módon a transzformátor szekundérjeit megfelelő mértékben kikapcsolván, a mótor primér feszültsége csökkeni és az armatúra forgási sebessége kisebbedni fog, ugyanekkor azonban a primér áramerősség is csökkenvén, a mótor sebességének növekedése közben viszont a feszültség és maga az áram is újból növekedni fog. Az egyensúly egy oly helyzetben fog beállani, a melynél a mótor primér áramából eredő forgási nyomaték a tengelyre ható erőt meggyőzi. Ha a mótor terhelése csökken, a primér áram önműködőlég fogja csökkenteni a feszültséget és ezzel együtt a primér wattokat és egyidejűleg növelni a mótor hatásfokát is. 3. ábra egy oly motorra vonatkozik, a mely csekély szóródással és nagy szekundéi' ellenállással bir. 3. ábrából látható, hogy a máximális forgató nyomaték indításkor áll be, a mely körülmény, a mint tudjuk, daruk, elevátorok és hasonlók szempontjából igen nagy fontosságú. 3. ábra különböző nyomatékgörbéi különböző primér feszültségekhez tartoznak, de egyazon görbéhez tartozó feszültség állandó. Látni ezen görbékből egyrészt aüt, hogy a forgató nyomatékot a primér feszültség változtatásával a sebesség változtatása nélkül variálhatjuk, másrészt hogyha a sebességet akarjuk variálni, a forgató nyomaték állandó értéken tartásával ezt is a primér feszültség változtatásával érhetjük el. 4. ábra egy oly mótor görbéjét mutatja, a melynek szekundér részének ellenállása kicsiny, önindukcziója pedig nagy. Ezen esetben a forgató nyomaték maximuma nagyobb forgási sebességnél áll be és innen kezdve a forgási sebességgel együtt csökken. 5. ábrában feltüntetett motornál, a mely az 1. és 2. ábrabeliektől csakis kiviteli elrendezésben különbözik, a primér áramkörben (19) fojtótekercsek vannak elrendezve, a melyek úgy vannak méretezve, hogy mágneses telítésük, a mótor rendeltetésétől megszabott áramerősségnél következzék be. A fojtótekercsek szerepét 6. ábrából láthatjuk. 6. ábrában a 3. ábrabeli görbékhez hasonlóan nagy szekundér ellenállással és csekély szóródással bi ró motorhoz (a b) görbe az áram és forgató nyomaték közti összefüggést fojtótekercsek nélkül mutatja, (a e c) görbe egy oly motorra vonatkozik, a melynek nagy szekundér ellenállása és nagy mágneses szóródása van. (a e c) görbe tehát 4. ábra görbéjével egyezik meg. (a e d) görbe végül arra az esetre vonatkozik, hogyha az (a b) görbéhez tartozó mótor primér áramkörében fojtó tekercset alkalmazunk, (a e d) görbe zérus sebességtől egészen az (e) pontnak megfelelő sebességig állandó forgató nyomatékot mutat és épen az (e) pont az, a melynél a fojtótekercsek vasmagjának szaturácziója beáll. Ettől a ponttól fölfelé a fojtótekercsek nem játszanak szerepet, de a szaturáczió beálltáig a forgási nyomaték tág határok közt állandó marad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy elrendezés, a mely szerint az (1) indukeziós mótor a (10) generátorral kapcsolt (8 9) primér és (ö 7) szekundéitekercseléssel biró transzformátor (6 7) szekundér tekercseitől tápláltatik oly módon, hogy az alosztályokra osztott (6 7) szekundér tekercsek egyes tekercsosztályainak ki- vagy bekapcsolásával a motort tápláló áram kellő határok közt változtatható azon czélból, hogy a motornak a normálisnál kisebb megterhelésénél a tápláló áramot és a forgató nyomaték változásával a forgási sebességet megfelelően változtatni lehessen (1., 2., 3. ábrák). 2. Az 1. pontbeli elrendezés módosítása, a mely szerint a transzformátor (fi 7) szekundér tekercseinek alosztályai önműködőlég kapcsoltatnak (1) mótor primér