15058. lajstromszámú szabadalom • Indukcziós elektromótorok forgási sebességének és forgató nyomatékainak szabályozására szolgáló elrendezés

— 3 (13) csúszókontaktus (17) vasmagokkal van összekötve, a melyeket a primér vezetékbe iktatott (18) szolenoidok foglalnak magukba A mótor terhelésének változásával a szole­noidokban haladó áram (17) vasmagok köz­vetítésével a (13) csúszókontaktusokat a kö­vetkező módon fogja befolyásolni: Indításkor a primér áram erős lévén, (18) szolenoidok magukba vonzzák a vasmagokat s ily módon a transzformátor szekundér­jeit megfelelő mértékben kikapcsolván, a mótor primér feszültsége csökkeni és az armatúra forgási sebessége kisebbedni fog, ugyanekkor azonban a primér áramerősség is csökkenvén, a mótor sebességének növe­kedése közben viszont a feszültség és maga az áram is újból növekedni fog. Az egyen­súly egy oly helyzetben fog beállani, a melynél a mótor primér áramából eredő forgási nyomaték a tengelyre ható erőt meggyőzi. Ha a mótor terhelése csökken, a primér áram önműködőlég fogja csök­kenteni a feszültséget és ezzel együtt a primér wattokat és egyidejűleg növelni a mótor hatásfokát is. 3. ábra egy oly motorra vonatkozik, a mely csekély szóródással és nagy szekun­déi' ellenállással bir. 3. ábrából látható, hogy a máximális forgató nyomaték indí­táskor áll be, a mely körülmény, a mint tudjuk, daruk, elevátorok és hasonlók szem­pontjából igen nagy fontosságú. 3. ábra kü­lönböző nyomatékgörbéi különböző primér feszültségekhez tartoznak, de egyazon gör­béhez tartozó feszültség állandó. Látni ezen görbékből egyrészt aüt, hogy a forgató nyo­matékot a primér feszültség változtatásával a sebesség változtatása nélkül variálhatjuk, másrészt hogyha a sebességet akarjuk va­riálni, a forgató nyomaték állandó értéken tartásával ezt is a primér feszültség vál­toztatásával érhetjük el. 4. ábra egy oly mótor görbéjét mutatja, a melynek szekundér részének ellenállása kicsiny, önindukcziója pedig nagy. Ezen esetben a forgató nyomaték maximuma na­gyobb forgási sebességnél áll be és innen kezdve a forgási sebességgel együtt csökken. 5. ábrában feltüntetett motornál, a mely az 1. és 2. ábrabeliektől csakis kiviteli el­rendezésben különbözik, a primér áram­körben (19) fojtótekercsek vannak elren­dezve, a melyek úgy vannak méretezve, hogy mágneses telítésük, a mótor rendelte­tésétől megszabott áramerősségnél követ­kezzék be. A fojtótekercsek szerepét 6. áb­rából láthatjuk. 6. ábrában a 3. ábrabeli görbékhez hasonlóan nagy szekundér ellen­állással és csekély szóródással bi ró motor­hoz (a b) görbe az áram és forgató nyo­maték közti összefüggést fojtótekercsek nél­kül mutatja, (a e c) görbe egy oly motorra vonatkozik, a melynek nagy szekundér ellenállása és nagy mágneses szóródása van. (a e c) görbe tehát 4. ábra görbéjével egyezik meg. (a e d) görbe végül arra az esetre vonatkozik, hogyha az (a b) görbé­hez tartozó mótor primér áramkörében fojtó tekercset alkalmazunk, (a e d) görbe zérus sebességtől egészen az (e) pontnak megfe­lelő sebességig állandó forgató nyomatékot mutat és épen az (e) pont az, a melynél a fojtótekercsek vasmagjának szaturácziója beáll. Ettől a ponttól fölfelé a fojtóteker­csek nem játszanak szerepet, de a szaturá­czió beálltáig a forgási nyomaték tág hatá­rok közt állandó marad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy elrendezés, a mely szerint az (1) indukeziós mótor a (10) generátorral kapcsolt (8 9) primér és (ö 7) szekundéi­tekercseléssel biró transzformátor (6 7) szekundér tekercseitől tápláltatik oly módon, hogy az alosztályokra osztott (6 7) szekundér tekercsek egyes tekercs­osztályainak ki- vagy bekapcsolásával a motort tápláló áram kellő határok közt változtatható azon czélból, hogy a mo­tornak a normálisnál kisebb megterhe­lésénél a tápláló áramot és a forgató nyomaték változásával a forgási sebes­séget megfelelően változtatni lehessen (1., 2., 3. ábrák). 2. Az 1. pontbeli elrendezés módosítása, a mely szerint a transzformátor (fi 7) sze­kundér tekercseinek alosztályai önmű­ködőlég kapcsoltatnak (1) mótor primér

Next

/
Thumbnails
Contents