15057. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos átalakító és elosztó rendszereken és készülékeken
kapcsoló van alkalmazva, mely eg v vele i összekötött változtatható (2c) ellenállással bír. (3) az armatúra, melynek tekercselése a 3a. ábrabeli vázlatos kifejtésben látható. A tekercsek egyik végükkel az (5) keféket tartó (4) kommutátorhoz és másik végükkel a megfelelő (7) kefékkel bíró (6) kollektor gyűrűkhöz kapcsolódnak. A föltüntetett gép négy kollektor gyűrűvel és négy kefével hír és kétfázisú váltakozó áram transzformálására szolgál, azonban a szerkezet a gép czélja szerint ismert módon változtatható. Az eddig szerkesztett gépeknél az armatúra tekercsek úgy készültek, hogy az armatúra kerületén való ívhosszuk, egyenlő a mágneses sarkok középpontjai között levő távolsággal, és ily esetben az áram egyfázisához tartozó mágneses mező egy pontban gyűlik össze, azaz a maximum mező minden saroknak csak egy pontján fog létesülni. Találmányommal összefüggésben az armatúra tekercsek szélességét kisebbre készítettem. mint a máges sarkok középpontjai közötti távolság, a mint az a 3a. ábra megtekintéséből látható, a hol a pólusdarabok alakja az armatúra tekercsek mögött pontozott vonallal van föltüntetve és egy armatúra tekercs megtekintésénél látható, hogy ha a tekercs egyik oldala egy pólus közepével szemben van, pl. a (19) kivágásban, akkor a tekercs másik oldala nincs a (25) kivágásban levő következő mágneses pólus közepében, hanem a (23) kivágásban van. azaz mint a rajzban föl van véve, a tekercs szélessége csupán kétharmada a mágneses sarkok középpontjai közötti távolságnak. Ebből következik az armatúra tekercsekben keringő áramok közép működésére vonatkozólag, hogy az egyfázisú áram mágnesgörbéje lapos, ha a másik fázis árama zérusban van, vagy hogy maximum indukcziója a pólusdarab egy nagy része fölött kiterjed, és ha az áram mindkét fázisban kering, akkor a mágneses indukczió görbéje állandóan lapos és a maximum indukczió foka csak igen keveset változik attól az esettől, a mikor az áram a fázisok l egyikében zérusban van. Következőleg a pólusdarab része, mely a maximum indukcziónak van kitéve az erősség fokában igen keveset változik, habár állandóan az armatúra körül forog, ha az utóbbi forgásban van. Tapasztaltam, hogy forgó transzformátorok, melyek armatúrái a föntebb leírt módon vannak tekercselve, ha áram tápláltatik hozzájuk, minden más külső hajtóerő nélkül forognak és hogy a tekercsek ellenállásának vesztesége csekélyebb, mint az egyenáram-fejlesztőben, mely ugyanazon áramot szállítja, mint a forgó transzformátor; tényleg ily gép sokkal hatásosabb mint az eddig szerkesztett forgó transzformátorok. A 4. ábrában föltüntetett rendszer kétfázisú váltakozó áram hasznosítására szolgál, kapcsolatban egy egyenáramú munkaáramkört fölvevő neutrál vagy kompenzáló harmadik vezetékkel. Ezen munka áramkörbe két sorban fagyasztó készülékek vannak kapcsolva, melyek mindegyike összeköttetésben van a vezetők egyikével és a neutrál vagy kompenzáló vezetékkel; míg az előtt a kívánt eredmény elérésére két egyenáramú generátort kellett alkalmazni. A találmány ezen kiviteli alakjánál a (8) kétfázisú generátor van alkalmazva, melybe a (11 és 12) 8taczioner transzformátorok (9 és 10) primér tekercsei vannak kapcsolva. Ezen transzformátorok (13 és 14) szekundér tekercseinek végei a (15) forgó transzformátor megfelelő kollektor gyűrűihez van nak kapcsolva. Az egyenáramú áramkör (16 és 17) külső- vagy fővezetékeit a (15) forgó transzformátor (18) kommutátora táplálja árammal. A harmadik (19) vezeték a (16 és 17) vezetékek között terjed és a fogyasztó készülékek két sóiban vagy csoportban vannak elrendezve; az egyik sor vagy csoport a (16 és 19) vezetékek közé van kapcsolva és a másik sor a (17 és 19) vezetékek közé. Az esetben, ha a két sor fogyasztó készülék száma ós neme ugyanaz az áram és az energia átalakítása ki lesz egyenlítve, mint az magától érthető. A (19) középső vezeték a (II és 12) transzformátorok (13 14) szekundér tekercseinek középpontjához van kapcsolva. Ha a
