15037. lajstromszámú szabadalom • Újítások petróleummótorokon

- 3 -az (m n) emeltyű kezdeti helyzetébe visszatérhet azon pillanatban, midőn az (R) korong a (j) peezket kikapcsolva, a (Z) emeltyű (k) toldatát leereszti, mire a kibocsátó szelep bezáródik, minthogy az kisebb sebességgel halad lefelé, mint a minővel az (m 11) emeltyű nyugalmi helyzetébe tér. Ha a sebesség a megengedett határon túlment, az (R) korong a (j) peezket oly gyorsan kapcsolja ki, hogy az (m 11) emeltyű nem tud visszaesni; a (k) toldat, mely az (n) kar ellen feszül, ez utóbbi által megakasztatik és így a (Z) emeltyű leesni nem tud és nyitva tartja a kibocsátó szelepet. A dugattyú ekkor csupán levegőt szí és nyom, miáltal a henger lehűl, a sebesség pedig lassul. A mig a mótor túlságos gyorsan forog, az (R) kerék minden fordulatánál ugyanezen jelenségek fognak ismétlődni; a mint azonban a sebesség megfelelően csökkent, az (m n) emeltyű kezdeti helyzetébe visszajön, a (Z) emeltyűt fölszabadítja és a kibocsátó szelepet ez által elzárja A mótor sebességének szabályozása tehát az (m n) emeltyű visszaesésének sebességétől és a meggyújtás időközeitől függ. Ha ugyanis az (U) szektor elforgatása által a meggyújtás időpontját változtatjuk, ezzel egyidejűleg a (p) rúgó feszültségét is változtatjuk , úgy hogy az (m 11) emeltyű egy az (U) szektor helyzetétől függő sebességgel tér majd vissza helyzetébe. A motorunknál alkalmazott és a 7. és 8. ábrákban bemutatott differencziális áttétel a következő: A (J) szekrény a (H és 1) fogaskerekeket hordja, melyek az (E) kúpos kerék (El) tengelyének (F), illetve (G) fogaskerekével kapcsolódnak (2. ábra). A jármű egy-egy kerekét tartó (q ((1) féltengelyeknek a (J) szekrényben fekvő végeire az (s sl) fogazásnélküli kúpos kerekek vannak egymással szemközt fölszerelve. A (J) szekrénybe a (t tl) rúgók segélyével még két másik, kisebb (r rl) kúpos kerék van erősítve, melyek az előbbiek közt forognak. Ha a (J) szekrény a 8. ábrán rajzolt nyíl irányában forog, az a közbeeső (t tl) rúgók segélyével az (r rl) kúpos kerekeket is forgatja; ezen (r rl) kerekek tengelye ekkor már nem megy át az (s sl) kúpos kerekek csúcspontján, miért is az (r rl) kerekek helyes állást igyekeznek elfoglalni, miből a négy kúpos keréknek és a szekrénynek pontos kidolgozása következtében a kis kerekeknek a nagy kerekek közti súrlódása és ezzel az egész rendszernek forgása ered. Ha a jármű irányát változtatja, az egyik kerék gyorsabban forog mint a másik, úgy hogy az annak tengelyén lévő kúpos kerék az (r rl) kúpos kerékből kikapcsolódik mi által a kerekek egymáshoz képest elfordulhatnak. A mótor a kocsin tetszés szerinti állásban rendezhető el, még pedig akár függélyesen, mint az 1. és 3. ábrákon, akár ferde vagy inkább vízszintes helyzetben, mint a 9. ábrán. Az annak tartására szolgáló rúgók részben a járművön, részben a (q ql) fél -tengelyeket burkoló (W) hüvelyen és a fogaskerékáttételnek szekrényén vannak megerősítve. A vízszintes elrendezés folytán a légáram a leginkább fölmelegedő részeket, különösen pedig a szelepszekrényt jól hűtheti. A kocsi természetesen a rendes segédeszközökkel is minők fékező, kormányrúd stb. el van látva. A gyújtást eszközlő szektor pl. a kocsin oldalt elhelyezett (u) fogantyúval működtethető, mely bárminő áttétel segélyével az (X) emeltyűt működteti. A közbeeső (F és G) fogaskerekeknek a sebesség változtatása czéljából szükségelt eltolása a (v) villa által foganatosíttatik (4. és 9. ábrák), mely az (x) fogantyú segélyével működtetik. Végül a jármű megállítása, a mótor forgásának megszakítása nélkül, az (y) lábitó segélyével foganatosítható, melynek mozgása az (M) korongra vitetik át, mely ekkor a (K) lengő kerékből kikapcsolódik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyújtószerkezetpetroleummótorok számára jellemezve egy a robbanó keverék villamos gyújtását tetszés szerint módosító