14994. lajstromszámú szabadalom • Sütőkemencze ajtó

Megjelent 1 SÍM), évi jiniius lió 26-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14994. szám. x/j. OSZTÁLY. Sütőkemencze-ajtó. ZOLLER JÓZSEF PÉKMESTER VISEGRÁDON. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 15-ike. A jelen találmány tárgyát képező új szerkezetű siitőkemencze-ajtó a pékek számára szolgáló sütőkemenczék jelenleg használt ajtóinak ama hátrányát van hivatva megszűntetni, mely főleg abban áll, hogy a kemencze újból való betapasztása alkalmával, ami átlag minden két-három hónapban szükségessé válik, vagy egyéb javítások esetén, a befalazott kemenczeajtót kivenni, s a munka befejezése után ismét előbbi he -lyére visszahelyezni kellett, mely utóbbi művelet sohasem mehetett a kellő pontossággal végbe, még ha a legnagyobb gondot fordították is az újból való betapasztásra. — Azonkívül lényeges előnye a jelen siitőkemeheze-ajtónak az eddigiekkel szemben, hogy a kemencze nyílását tömören, gőzmentesen zárja el. tehát a kemenczében foglalt gőz elillanását, eltávozását meggátolja, a mely körülmény a készítendő sütemény szépségére nézve tudvalevőleg igen lényeges. Ez itóbbi czélra, t. i. az ajtó gőzmentes tömítésére, jelenleg általánosan az elkészített tészta bizonyos hányadát szokták fölhasználni, ami azonban, mint könnyen belátható, nagy időveszteséggel s főkép fölösleges tésztapazarlással jár, miután az e czélra használt tésztát, melynek értéke csak középnagyságú sütődékben naponta és kemenczénkint minimum 20—30 krajczárt tesz ki. tisztátalanságainál fogva a süteményhez fölhasználni többé nem lehet. A jelen találmány tárgyát képező siitőkemencze-ajtó segélyével az először említett czélt, t. i. hogy a kemencze tapasztásánál a befalazott ajtót ne kelljen kibontani, az által érjük el, hogy az ajtót két részből készítjük, s ezen két ajtórész kinyitása után oly nagy kemenczenyílás keletkezik, melyen át a tapasztást végző ember kényelmesen a kemenczébe juthat, míg sütés alkalmával, illetőleg a tészta berakásakor és a kész sütemény kiszedésekor csak az egyik, az alsó ajtórész van nyitva, míg a másik, a fölső ajtórész állandóan zárva tartatik. A mellékelt rajz ezen új szerkezetű siitőkemenczét tünteti föl, és pedig: 1. ábra elölnézetben, 2. ábra az 1. ábra középvonala mentén képzelt függélyes metszetben, míg 3. ábra a fölső, í. ábra az alsó ajtórész vízszintes metszete. Az ajtó főalkatrészeit a befalazásra szolgáló (a) öntvény és az erre sarkok segélyével erősített (b) és (c) ajtórészek képezik. Az (a) öntvény, mely egy ember számára megfelelő nagyságú nyílással bír, olyan alakú, hogy segélyével az ajtó befalazása