14966. lajstromszámú szabadalom • Négy medenczéből álló galvanikus fürdő

- 2 -5a, ábrán az ülő-állvány perspektivikus rajza, a 6a. ábrán az ülőhely vezető Iéczeivel együtt látható. Az elektromos áram ezen fürdőberendezésben 50 külömböző irányban vezethető át az emberi testen. Például: Al, 1-ső ábrán a két karon, a törzsön, függőleges irányban fölülről lefelé s a két lábszáron, A2, 2-dik ábrán az (Al) áramának irányát megfordítva a két lábszáron, a törzsön, függőleges irányban alulról fölfelé s a két karon halad. Egy kar-, vagy lábszár-medencze kikapcsolása után az elektromos áram végighalad a Bl, 8. ábrán a két fölső végtagon, a törzsön (jobb felől függélyesen fölülről lefelé, diagonális irányban fönn balról lefelé jobbra) s a bal lábszáron ; B2, 4. ábrán (Bl) áramnak irányát megfordítva a jobb lábszáron, a törzsön (jobbfelől függélyesen alulról fölfelé, diagonális irányban lenn jobbról fölfelé balra) s a két karon. Ha egy kar- és egy lábmedenczét, ill. két kar-, vagy két lábmedenczét kapcsolunk ki, az elektromos áram végig halad a (Bl) 5. ábrán a jobb a karon, a törzs fölső részén vízszintes irányban jobbról balra s a bal karon; C2, 6. ábrán a (Cl) áramának irányát megfordítva H bal karon, a törzs fölső részén vízszintes irányban balról jobbra s a jobb karon stb. A lehető 50 különböző fürdési mód kivitelére szolgáló készülék úgy van berendezve, hogy a kezelendő egyén nem kénytelen a készülékben kényszerített testtartást fölvenni. A készülék négy külön (al a2 bl b2) közömbös, nem vezető anyagból (leginkább porczellánból) készült kádból vagy medenczéből áll, melyek mindegyike a kezelendő egyén testének egy-egy végtagját fogadja be a benne levő fürdő-folyadékba. A négy medencze hosszúkás, kerekded s lefelé kúpszerűen szűkülő alakkal bír s a szerint, a mint a fölső, vagy az alsó végtagok fölvételére szolgálnak, hosszabbak : (al a2), vagy magasabbak: (bl b2). A négy medencze egy sajátságos szerkezetű fa-székkel áll kapcsolatban, úgy, hogy a medenczék beállítása mindig pontosan a fürdő egyén testéhez alkalmazható. A fürdő-szék kartámaszait két-két fogazott rúd tartja, melyek a szék mindkét hosszanti oldalán keresztül vannak a keresztfákon vezetve. A keresztfák mindegyikére egy-egy középpontja körül vízszintes síkban forgatható (e) lécz van erősítve, melyeknek végei oly módon vannak kifaragva, hogy a kartámaszokat tartó fogazott rúd fogai közt lévő hézagokba illenek. Ha egyik támaszt magasabbra, vagy alacsonyabbra akarjuk állítani, akkor az illető (e) léczet középpontja körül elforgatjuk a fogazott rúdtól s a kartámasznak a kívánt magassági helyzetbe való hozatala után a megfelelő hézagba újból visszaforgatott (e) lécz a támaszt szilárdan megtartja ezen helyzetében. A két kartámasz lényegében három-három lemezből áll, melyek közül (f), ill. (fl) legalsó a fogazott rudakkal szilárdan össze van kapcsolva. Az (f), ill. (fl) lemez két fecskefark alakú horonnyal bír, melyekbe egyegy kettős fecskefark keresztmetszetű (g), ill. (gl) lécz van tolva. Ezen léczek fölső fecskefark alakú része a támasz másik (h), ill. (hl) lemezének megfelelő hornyaiban nyugszik. Ezen (h. hl) lemezek tehát (g, gl) léczek hosszában (f, fl) lemezekkel szemben eltolhatók. A (h, hl) lemezekkel (k, kl) lemezeket a csak ezen két lemezen keresztül menő (i, il) szögek kötik forgathatóan öszsze. Ha tehát a megfelelő karmedencze a beteg testétől helyes távolságba hozatott, (például (a2) a 3a. ábrán), akkor az még (kl) lemezzel (il) csaj) körül elforgatható s oly mértékben forgattatik el ezen (il) csap körül, hogy a beteg testtartása a készülékben ne legyen kényszerített. A (d) ülő-deszka egy állványon nyugszik (4a 5a 6a ábrák.) melyek (1) lábai szintén fogazott rudak alakjával bírnak, úgy, hogy az állvány az ülő-deszkával együtt maga-