14962. lajstromszámú szabadalom • Üreges rostély

Megjelent 18J>9. évi június hó 24-én. c MAGY SZABADALMI RIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14962. szám. V/e/2. OSZTÁLYÜreges rostély. KOESTER ERNŐ JÓZSEF FÖLDBIRTOKOS IIASPE/M

HARKORTENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 decz. 24. Elsőbbsége 1897. ápr. 20-tól kezdődik. Rostélyoknál különösen fontos az. hogy az egyes rostélypálczák túlságos felmelegedését meg lehessen gátolni. Ezt eddig oly módon kívánták elérni, hogy a rostélypálczákban csatornákat alkalmaztak és ezeken hűtőfolyadékot vezettek át. Ezenközben figyelmen kívül hagyták azt. hogy a rostélypálczában keringő vízből gőz fejlődik. mi a víz keringését akadályozza. Nem gondoskodtak továbbá a gőz elvezetésére szolgáló nyílásokról sem és ezért a gőz ugyanazon a, nyíláson távozik, melyen a hűtőfolyadék. Eme hátrányok elkerülésére a hűtőfolyadékot kezdettől fogva fölfelé kell vezetni, mi által a hűtőfolyadék és a rostélypálczák belső fölülete között keletkező súrlódás is tetemesen kisebbedik. Az esetleg keletkező gőzt egy alkalmas berendezés segélyével folytonosan elvezetjük. A csatolt rajzlap 1. ábráján látható üreges rostélypálcza az első föltételnek teljesen megfelel, a 2. ábráján látható pedig a második föltételnek is eleget tesz. Az 1. ábrán egy üreges, öntött rostélypálcza van ábrázolva, melynek üregét a vízszintes (a) közfal két vezetékre osztja. Az alsó (b) vezetékben a hűtőfolyadék hátulról előre, a fölső (c) vezetékben pedig élőiről hátra folyik. Eme közfalnak vastagsága (függélyes irányban mérve) elől nagyobb mint hátul, a lánghíd közelében. Ennek következtében nemcsak azt érjük el, hogy a falvastagság elől, hol a zárókészűlék van alkalmazva, nagyobb, hanem azt is. hogy a hűtőfolyadék már kezdettől lehetőleg fölfelé vezettetik ós hogy a falakon kisebb mértékben súrlódik. Hogy ez tényleg úgy történik, a következő megfontolásokból is kitűnik: Ha a (b) (c) és (d) terek hűtőfolyadékkal, pl. vízzel teltek és ha pl. (2)-nél egy gőzbuborék keletkezik, világos, hogy ez a (2—3) vonal mentén fölfelé mozog, a (3) és (4) pontok között egyenes irányban fölemelkedik és az (5 6) vonal mentén fölfelé mozog tovább. Ha az (5 - 6) vonal alatt fekvő víztömeget melegítjük föl, ez ugyancsak a jelzett úton emelkedik föl és ennek következtében a (b d c) terekben lévő vízre szívó hatást gyakorol. Ha a vizet mesterséges úton előállított nyomás alatt vezetjük be a (b) vezetékbe, a víz egész a (d) csatornáig jut, innen a (c) vezetékbe és az ebben levő fölmelegített vizet maga előtt hajtva, a föntebb jelzett szívó hatást nagyobbítja. A megrajzolt kiviteli módozatnál úgy a fölső, mint az alsó csatorna fölfelé emelkedik. tehát a gőz kényszer-pályán mozogt