14952. lajstromszámú szabadalom • Csőalakú golyósmalom

Megjelent I Hí>í>. évi junius lió 24-én. MAGY, í í KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14952. szám. XVII/f- OSZTÁLY. Csőalakú golyósmalom. DAVIDSEÜ MEYER MÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 deczember hó 28-ika. A találmány tárgya egy csőalakú golyósmalom, mely főleg lágyabb anyagok, pl. szén fölaprózására szolgál. A malomnál főleg arra ügyelünk, hogy a porrátörendő anyagot nagyobb darabokban vigyük be és fokozatosan alakítsuk át porrá. Eme föltétel teljesítése czéljából a hosszú csőalakú dobot több kamarára osztjuk, melyek mindegyike egy-egy golyósmalmot képez, melybe az anyagot az illető kamara egyik homlokfalának közepén vezetjük be és melyből a megőrlött anyagot a másik homlokfalának kerületén vezetjük el. Egyúttal az egyes őrlőkamarákat elválasztó falak is oly módon vannak kiképezve, hogy a dob forgásánál az őrlemény az egyes őrlőkamarákból a következőbe jusson, tehát hogy egyes átvezető kamarák keletkezzenek. Az őrlőkamarákban az anyag mozgását előidéző esést tehát annyiszor lehet kihasználni, ahány őrlőkamarán vezetjük át az őrleményt. A csatolt rajzon az 1. ábra a három ABC kamarából álló malmot ábrázolja, míg a nagyobb méretben rajzolt 2., 3., 4. és 5. ábra az átvezető kamarákat ábrázolja. Ennek megfelelően az útóbbiak az őrlőkamarán átnyúló (N) falból és a hátsó gyűrűalakú (M) falból állanak, a két fal között levő közt a belső gyűrűsfal és a sugárirányú bordák osztják egyes (K) rekeszekre. Ezek a (K) rekeszek az (N) mellső fal (e) nyílásain az előző őrlőkamarával és a gyűrűsfal (o) nyílásain a következő őrlőkamarával közlekednek. Minden őrlőkamarában őrlőgolyók vannak. Az első (A) őrlőkamarában a legnagyobb, a középső (B) őrlőkamarában kisebb, a (C) őrlőkamarában a legkisebb golyók vannak. A malom üres tengelyén bevezetett anyag az (A) őrlőkamarában folytonos áramban a mellső fal felé mozog, és így az első átvezető kamarához jut, innen az (e) nyílásokon az alul fekvő (K) rekeszekbe esik, a rekeszek fölfelé való mozgásánál fölemeltetik és az (o) nyílásokon a (B) őrlőkamarába hull. Az itt ugyancsak a beömlés helyén összegyűlt anyag a második átvezető kamara felé mozog, az előbb leírt úthoz hasonló úton a harmadik őrlő kamarába jut. melynek kerületén alkalmazott (u) nyílásokon elvezettetik. A föntebb leírt vezetés mellett is megtörténhetnék. hogy az anyag egy része a dob forgásánál a (K) rekeszekből az (o) nyílásokon az előző dobba folyik vissza. Ezt elkerülendő a következő berendezés van alkalmazva. Az átvezető kamarának mellső választó