14908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kalcziumkarbidnak légállóvá tételére

ményedett, tehát magas hőmérsékletű kar- | bid az irapriiguáló folyadékot részben elpárologtatja, a keletkezett gőz a karbidot föllazítja és így a folyadék tökéletes behatolását elősegíti. Ez az oka annak, hogy a karbidot friss, még meg nem keményedett állapotban vetem kezelés alá. Az eljárás kivitele czéljából a közönséges módon — mész és szénkeverék hevítése által — előállított kalcziumkarbid-tuskókat még meleg állapotban ökölnagyságú darabokra töröm, ezeket a darabokat pedig egy vasszekrényben összegyűjtöm. A szekrény tartalmát gyorsan a később leírandó készülékbe töltöm, melyben az impragnálást végzem. Az impragnáló folyadék valamely a vízzel nem keverődő folyadék. Kísérleteim azt tanúsítják, hogy erre a czélra úgy technikai, mint pénzügyi szempontokból legczélszerűbben 1 súlyrész kátrány és 40 súlyrész massouth keveréke használható. (A massouth a nyers petróleum lepárlásánál hátramaradt kátrányos anyag.) A használt készülék a csatolt rajzon: az 1. ábrán függélyes metszetben van ábrázolva, míg a 2. ábra a belső tartály függélyes metszete. (A) egy vastartály, mely tetszés szerint kör-, négyszög- vagy más keresztmetszetű lehet. A tartálynak egy (R) rostélya van, melyen a készülékben leülepedő csapadék gyűlik össze. Ebben a tartályban foglal helyet a második (B) tartály, melyet a (C) tolóajtó két egyenlőtlen (D) és (E) rekeszre oszt. A tolóajtó tetszőleges módon lehet vezetve és két ütközővel van ellátva, melyek meggátolják, hogy .a tolóajtót a vezetékből teljesen kihúzzuk. A tartálynak sarkak körül forgatható (F) feneke van, az (F) feneket három (G) csavar segélyével a tartály oldalfalához lehet csavarolni. Az alsó (D) kamara fala, ép úgy mint a forgatható (F) fenék, számos, mintegy 1. cm. átmérőjű furattal van ellátva, úgy, hogy a (B) tartály (D) kamarája ezeken a furatokon a külső (A) tartállyal közlekedhessék. A (C) tolózár alatt a (B) tartály kerületére egy (H) karima van szögecselve. mely akkor, ha a belső (B) tartályt a külső (A) tartályba toljuk és a belső tartály feneke az (R) rostélyra fekszik, az (A) tartály födelén alkalmazott. (I) azbeszttömítésre támaszkodik. A (B) tartályt egy (K) födél zárja, mely ugyancsak sarkak körül forgatható és könnyen nyitható és zárható. A (C) tolóajtó fölött az (L L) horgok vannak alkalmazva, melyekbe az (M M) lánczokat akasztjuk be-Ezek a lánczok az (0) tartó (N N) horgain függnek, mely tartó a (Q) gyűrű segélyével a (P) lánczon van fölfüggesztve. Ez a láncz egy mozgó csiga horgára lehet akasztva. A leírt berendezés segélyével a (B) tartályt könnyű szerrel lehet az (A) tartályba leereszteni vagy abból kiemelni. Az (A) tartály fenekén egy alkalmas ponton az (8) csap lehet megerősítve, melyen át az (A) tartályt teljesen ki lehet üríteni. Az impragnálás a következő módon történik : A (B) tartályt a (C) tolóajtó elzárása után az (A) tartályba eresztjük le, melyet körülbelül 3

/i részéig a föntebb leírt sem túlságosan meleg, sem túlságosan hideg impragnáló folyadékkal töltünk meg. Ezután a kemenczéből jövő izzó kalcziumkarbidot lehetőleg gyorsan ökölnagyságú darabokra törjük, a keletkezett törmeléket egy szekrénybe töltjük és a szekrényt elzárjuk. Ezt a szekrényt lehetőleg gyorsan a (B) tartály fölső (E) rekeszébe ürítjük ki, azután a födelet elzárjuk. Ezután a (C) tolóajtót gyorsan kinyitjuk, úgy, hogy a karbid az alsó (D) rekeszbe esik, minek megtörténte után az ajtót ismét zárjuk. A karbid ekkor izzó állapotban jut az impragnáló folyadékba. Minthogy a készülékben levegő nincs, a keletkezett gázok nem gyuladhatnak meg. A gőzök vagy az impragnáló folyadékban, vagy pedig az (A) tartály, fölső, üres részében csapódnak le. Bizonyos, a kalcziuinkarbid mennyiségétől függő idő multán (120 kg. karbid földolgozásánál mintegy 2—3 óra múlva) a (B) tartályt az (A) tartályból kihúzzuk, az impragnáló folyadékot a karbidról lecsöpögtetjük és a (G) csavarok megeresztésével az (F) feneket ki