14885. lajstromszámú szabadalom • Binokularis nagyító
Megjelent 1899. évi jnnius lió áO-áu. __ MAGY. jg|| KIR. SZABADALMI f6B l HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14885. szám. Vilid OSZTÁLY. Binokuláris nagyító. DR BERGER EMIL ORVOS P Á B I S B A N. A szabadalom bejelentésének napja 1898 május hó 17-ike. A találmány tárgya egy szférikus, egymásfelé hajló, exczentrikusan elhelyezett lencsékből összeállított nagyító, mely arra szolgál, hogy közel fekvő tárgyakat a szem-izmoknak nagyobb mérvű megerőltetése nélkül lehessen még inkább közelíteni. Ez a berendezés bármily egyszerű vagy összetett nagyítónál, szemüvegnél vagy más optikai műszernél használható, még pedig akár objektív, akár pedig okulár gyanánt is lehetővé teszi, hogy egy objektív által létesített képet mindkét szemmel nézhessük. A szóban lévő találmány tárgyát képező berendezés az eddigiektől lényegében abban tér el, hogy a szerkezete egy új alapelv fölismerésében alapszik. Ugyanis eddig a szem kifáradását azáltal igyekeztek kikerülni, hegy a tárgyat közelítették vagy távolították mindaddig, míg az a kellő távolságba nem jutott. Tehát a szem kifáradását a lencsét akkomodáló izmok kifáradásának tulajdonították és a kifáradást az által akarták elkerülni, hogy az akkomodálást fölöslegessé tettjk. Beható tanulmányaim azonban arról győztek meg, hogy a szem kifáradása egészen más okokra vezetendő vissza, minthogy pl. a hosszabb ideig tartó írás, olvasás stb. a szemet jobban fárasztja, mint pl. utczák, vidékek stb. szemlélése, bár úgy az első, mint a második esetben az akkomodáló izmok egyaránt működnek, ép úgy a külső szemmozgató izmok is. Tehát a kif áradás más okokra vezetendő vissza, melyeket eddig nem ismertek föl és melyeket épen ezért megszüntetni nem is sikerült. Minthogy nézetem szerint a szem kif áradásának az oka az izmok kifáradására vezetendő vissza, minek az az oka, hogy a szemek optikai tengelyei közel fekvő tárgyak nézésénél meglehetősen nagy szöget képeznek egymással, a következő berendezéshez folyamodtam, melynek segélyével elérhető, hogy az optikai tengelyek még akkor is teljesen vagy közel teljesen párhuzamosak legyenek, ha közel fekvő tárgyakat tekintünk meg, tehát hogy a szemizmok túlságosan igénybe véve ne legyenek. A készülék szerkezete a csatolt rajz 1. ábráján látható. Két bikonvex lencse oly szög alatt van elhelyezve, hogy közöttük egy tompaszög keletkezzék, a lencsék szélei oly módon vannak köszörülve, hogy azok öszszeérjenek. Az (a C a) optikai tengelyek ugyancsak a lencsék (m) középvonalain mennek át. A szem a lencsével áll szemben, mint az az 1. ábrán látható. Ebből az ábrá-
