14856. lajstromszámú szabadalom • Ködkürttel ellátott kerékpár

Megjelent 189Í). évi junius hó lt>-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 14856. sxfim. XX/c. OSZTÁLY. Ködkürttel ellátott kerékpár. BÁNDLL SÁMUEL KEBESKEDÖ KÖNIGSHÜTTE A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 6-ika. A mellékelt rajzon ábrázolt kerékpár egy ködkürttel van fölszerelve, mely a tűzoltóság ezéljaira alkalmasan fölhasználható, azonkívül a kerékpár-csengetyűt is pótolhatja. Az (a) dugattyús légszivattyú elágazó (B) csövével a kerékpárállvány (sl s2 s3) és (s4) rúdjai által képezett térben olyformán vau elhelyezve, hogy a kerékpározót semmikép sem akadályozza és a fölső és alsó (s2) és (s4) rúdra van erősítve. A kürt megszólal, mihelyt a légszivattyú működésbe hozatott, amit jelen esetben a kerékpár eszközöl. A kerékpármozgás áttétele a kürt dugattyús légszivattyújára, egy, a hajtótengelyen elrendezett excenter és egy az excenterrúddal és a dugattyúrúddal összekapcsolt (m a n) szögemeltyű segélyével eszközöltetik. A szögemeltyű (a) tengelye a hátsó (s3) rúdra erősített kétágú (o) csapágyban fekszik. (1. és 2. ábra.) Hogy ezen csapágy ne foroghasson, utóbbi még a hátsó villára erősített (t) keresztrúddal van összekapcsolva. Az (m a n) szögemeltyű tulajdonképen nem szögemeltyű, miután annak szárai egymással nincsenek mereven összekötve; ha nem akarunk a kürt által jelt adni, csak az excenterrel összekapcsolt rövidebb (h) szár mozog, míg a hosszabb, a légszivattyúval összekapcsolt (m) szár és vele együtt a kürt is nyugalomban van. — A kürt csak akkor szólal meg. ha a kerékpározó az (1) emeltyűt. mely a (h) kormányrúdra van erősítve, megnyomja, illetve meghúzza. (1. 4. és 5. ábra.) Ez által a (b) görbített rúd (4. ábra) lefelé mozgattatik és a (g) rúd alsó vége a 4. ábra szerint jobb felé eltolatik. A (g) rúd ezen alsó vége a vízszintes (c) emeltyűvel (1. és 2. ábrák), mely a függélyes (r) csaj) körül elforoghat, forgathatóan van összekötve A (c) emeltyűnek a (g) rúd felé fordított vége az (u) vízszintes hasadékban vezettetik (4. ábra), mely egyszersmind a (c) emeltyű mindkét irányban való kilengését határolja. Ha a (c) emeltyű a 4. ábra szerint jobb felé forog el, másik villaszerű végével egyszersmind egy (x) lemezhez nyomúl, mely a szilárd (a) csapon (2. ábra) foroghat és eltolható. Ez által ezen lemez (y) rúgóhatását legyőzve akként tolatik el, hogy (i) csapjaival az (n) emeltyű (nl) mélyedéseibe nyúlik. Ha (n) emeltyű lengést végez, (i) csapok segélyével (x) lemezt elforgatja, és mivel ez utóbbi a (z) csap segélyével állandóan az (m) emeltyű (zl) furatába nyúlik, ezen (m) emeltyűt is magával viszi és az (n) emeltyű lengő mozgásának pontosan megfelelően mozgatja. Az (m) emeltyű az 1. ábrában föltiintetett J