14833. lajstromszámú szabadalom • Újítások hydraulikus levegőkompresszorokon

kor a kifuvó csőben lévő víznek egy része a kamrába folyik vissza. A kifuvó csőben ekkor még megmaradó vízoszlop súlya nem képes a levegő nyomásának ellentállni és kifuvatik, mire a nyomó levegő is eltávozik a kifuvó csövön át mindaddig, míg a víz ismét a kifuvó cső alsó nyílása fölé emelkedik és az megtelik. A kifuvó cső fölső vége legczélszerűbben meg van hajlítva, mint (4)-nél látszik, hogy a kifuvott vizet a csatornába vezesse. A levegőnek a kamrából kiinduló csövön való átmenetelét szabályozó szelep czélszerűen (8) dugattyú gyanánt van kiképezve; ennek egyik vége a küllevegő felé nyílt és másik (9) szeleptest gyanánt alkotott vége a (10) szelep ülőkére fekhetik, mely a levegőt elvezető cső függélyes (c) részének fölső végén lévő nyílást körül veszi. A (8) dugattyút vagy tulajdonképeni szelepet czélszerűen a (lOx) emeltyű nyomja le, mely a (12) szelepház fölső végén csuklósan van megerősítve és pedig legjobban (ll)-nél a (18) tok karimával ellátott fölső végén. Ezen az emeltyűn a (13) futósúly van elrendezve és az emeltyű és a szele]) vagy dugattyú közötti összeköttetést a függélyes (14) kar közvetíti, mely az emeltyűvel csuklós összeköttetésben áll. A szelepház T darab gyanánt van szerkesztve. A (15) belépési nyílás a szelep előtt fekszik, a (16) kilépési nyílás pedig reá merőlegesen áll. A dugattyú a (18) tokban van elrendezve, mely a szelepházban a (15) belépési nyílással szemben lévő (19) nyíláson át lefelé nyúlik. A (18) tok a (20) karima segítségével van fölfüggesztve, mely annak külső végén van alkalmazva és a hüvely fölső karimájára fekszik. Kívánatos, hogy a (22) csapágy az emeltyű forgási pontján és a (14) kar csuklópontján lehetőleg súrlódástól mentes legyen. A szabályozó készülék czélja megakadályozni azt, hogy a levegőt vezető csőbe víz hatolhasson (mi a nyomó levegő túlságos fogyasztásánál megtörténhetik), ennek daczára azonban a szabad levegőáramlást a rendes körülmények között lehetővé teszi. Ha tizem közben a légnyomás a függélyes (c) csőben a szabályozó készülék és a választókamra között egy bizonyos határ alá találna siilyedni, a (8) szelep záródik és zárva marad mindaddig, míg a légnyomás a kamrában és a (c) csőben elegendő arra, hogy azt ismét nyissa. Ily módon a kamrában lévő víz és a vízszintes (d) rész között vagy légnyomás, vagy válaszfal gyanánt a szelep van jelen, úgy hogy a levegővezetékbe víz sohasem juthat. A (b) választókamra falától egy gyűrűalakú (5) eltérítőlemez nyúlik be- és lefelé, mely mélyebben fekszik, mint az (a) beömlési cső nyílása, hogy a vizet, miután az eltérítőlemez azt először kifelé irányította, ismét befelé térítse, mielőtt a kamra fenekén kilépne, hogy a készülék külső fala mentén vagy egy visszavezetőcsövön át visszatérjen. Annak megakadályozására, hogy az elosztó- és eltérítőlemez alatt levegő gyűljön össze az ezen lemezek alatt lévő levegőterek és a választókamrában lévő tulajdonképeni levegőtér között (6—7) összekötőcsövek vannak elrendezve. Az (a) cső belső falán ennek egész hoszszában elosztva (m) szárnyak vannak elrendezve, melyek megakadályozzák azt, hogy a víz lefolyása alkalmával forgó mozgásba jöjjön és üreget képezzen, a mi elkerülendő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hydraulikus levegőkompresszor (b) választókamrával. melyben a levegő és víz egymástól elválasztatik és mely levegőkompresszornál az (1) kifuvócső van elrendezve, melynek alsó nyílása az (a) befolyási cső alsó végének szintjében van ennél valamivel magasabban, fölső nyílása pedig fölül az elvezető térben fekszik, oly czélból, hogy túlságos menynyiségű levegő összegyűlése esetén azon a fölös levegő eltávozzék. 2. Hydraulikus levegőkompresszor (b) választókamrával, melyben a levegő és víz egymástól elválasztatik és mely kompresszornál a választókamrából a levegőt elvezető (c d) cső indul ki. melyben az egy oldalról megterhelt, más oldalról