14815. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegő komprimálására és annak járművek hajtására való fölhasználására

— 2 egy darabból vannak öntve és a szelepház alsó részén alkalmazott szívószelepek a külső levegőt finom drótgaze-on vagy drótszöveten szívják át, hogy a készülék belsejébe por vagy idegen anyag be ne juthasson. A két (a e) mótorhenger a (b) henger előtt és mögött van alkalmazva, egyenlő átmérőjű és egyszerű hatású. A robbanó keverék elégésénél szabaddá váló energia a kompresszor hajtására szolgál, a hengerek fölváltva működnek, t. i. míg az egyik hengerben a gáz elég, a másik az égésterményeket kifuvatja. A két henger együtt tehát egy egyhengerű kettős működésű motort képez, a mótor mindegyik (a), illetőleg (c) hengere a hengeres (h) illetve (hl) burkolat segélyével csatlakozik a kompresszióhenger födeléhez, a födelek szorosan eme hengeres burkolatokra fekszenek, úgy hogy a három henger mindig egy tengellyel bir. Mindegyik (h) illetve (hl) burkalat egy-egy (h2) illetve (h3) talppal van ellátva, hogy az alapzatra szerelhető legyen. Az (a) henger burkolata hosszabb mint a (c) hengeré, mert ebben a burkolatban leng a balancier-emelő, mint azt később le fogjuk irni. A inótorhengerek (d) és (f) dugattyúi az (e) kompresszor dugattyú (g) rúdjára vannak szerelve. Az egyik dugattyút a robbanásnál szabaddá váló energia hajtja előre, a másik pedig az égésterményeket szorítja ki a hengerből. Ennek következtében a dugatytyúrúd két részét kapcsoló ék károsan igénybe véve nincs. A (g) dugattyú azon a helyen, hol a kompresszor hengerből kilép, egy kettős kúpalakú (i) gyűrűvel ellátott tömítő szelenczén megy át, mely legczélszerűbben egy 400° C.-nál olvadó fémötvözetből áll. Mindegyik mótorhenger egy (i) kamarában végződik. melynek férője körülbelül a bevezetendő robbanó keverék térfogatának felel meg. úgy hogy a szükséges karbürált é.s sűrített levegő a hengerben azonnal a kiömlő nyílások elzárása és a löket befejezte után bevezettetik. A robbanó keverék körülbelül a dugattyúlöket kezdeténél gyulád meg. A (j) kamara és a henger térfogatának viszonya a töltési hányadot adja meg. Mindegyik (j) kamara két (k) és (1) szelepházzal van ellátva, melyek közül a (k) szelepház a beömlő, az (1) szelepház a kiömlő szelepet tartalmazza. (7. ábra). A szelepek két kúpos (1 2) és (3 4) szelepből állanak. melyek egymástól bizonyos távolságban vannak egy közös szeleprúdra szerelve és a szelepház belső palástjában alkalmazott két szelepfészekkel műkődnek össze. (7. ábra). A két (1) és (2) kúpszelep átmérője valamivel kisebb, mint a (3) és (4) szelepek átmérője, és a szelepek nyitásához szükséges erő minimális. A (j) kamara feneke a (k) burkolattal közlekedik és egy kívülről befejé nyiló, gyönge (ml) rugó hatása alatt álló (in) visszacsapó szelep segélyével van elzárva. A beömlésnél ez a szelep a robbanó keverék nyomása alatt kinyílik, a robbanásnál a robbanás ereje zárja el. Ezen (m) visszacsapó szelepnek az a czélja, hogy a befuvató szelep túlságos fölmelegedése lehetetlenné legyen és hogy a láng a (k) burkolatba és a robbanó keveréket a inótorhengerekbe vezető csatornákba be ne juthasson. Ez az általános elrendezés a négy hengeres compound-gépnél is előfordul, mint az az 1—4 ábrán látható. Ennek az utóbbi motornak az az előnye, hogy a robbanásnál szabaddá váló energiát jobban kihasználja, mert az 5 -B ábrán látható szerkezetnél a gázok a robbanás után meglehetősen nagy nyomás alatt távoznak. Ha ezeket a gázokat egy második, megfelelően méretezett hengerbe vezetjük, a második henger egy hasonló kompreszszort működtethet, tehát fa robbanásnál szabaddá váló energiát teljesen kihasználhatjuk. A sűrített levegőt készítő gép tehát két sor egymás mögött elhelyezett (al b c a b cl) hengerből áll, melyek egymással párhuzamosan vannak elhelyezve. A (b) hengerek egyenlő kompresszor-hengerek; az (al a) és (c cl) hengerek különböző átmérőjű mótorhengerek. A szóban levő részeknél a különböző