14758. lajstromszámú szabadalom • Újítások erőgépeken

— 3 -hogy az (R) kerékkel együtt forogjon, úgy hogy az illető (A) lendkerék és (C) fogas­kerék az (S) tengelyt hajtja. Az összes többi (A A A) lendkerekek hasonló módon bekap­csoltatnak és pedig egyik a másik után, közvetlenül az előbb bekapcsolásban volt (A) lendkerék kikapcsolása előtt. Az egyidejűleg bekapcsolt két (A) lend­kerék közül a gyorsabban forgó működteti az (S) hajtótengelyt, a midőn a lassabban futó lendkerékkel összekötött (r) kerék (H h) kilincsműve megengedi, hogy az ennek meg­felelő (T) fogaskerék a gyorsabb lendkerék­kel forogjon. A (J) dörzsszalagok egyikének meglazu­lásánál, a megfelelő (r) kerék tengelyén ismét szabadon foroghat és így a (T) kerék­kel kapcsolatban hatás nélkül forog, vagyis anélkül, hogy munkát átvinne. így az (A) lendkerekek mindegyike az üresjárat alatt gyorsulást nyer és az (r) kerekek mindegyike dörzskapcsolása által a munkát meghatáro­zott egymásutáni sorozatban az (S) hajtó­tengelyre viszi át, mely az egyes lend­kerekektől átvett eleven erőt az (Al) szíj­tárcsa segélyével (3. és 4. ábra) tovább szállítja. Az (S) hajtótengely a iZ) regulátorral van ellátva (3. és 4. ábra), hogy az összes gé­lteket egyidejűleg megállítsa, ha a hajtó­tengely forgásszáma a motorok egyikének elégtelen munkaképessége folytán az adott mérték alá csökkenne. Az egyes motorok (g) regulatorai a motorok sebességének sza­bályozására szolgálnak. A 2. ábrából látható, hogy egy (gl) szög­emeltyű egy (g2) húzórúd által a (g) regu­látorra ható (g3) tengellyel van összekötve, úgy hogy az (L) csúszógyűrü mozgása által a (g) regulátor is befolyásoltatik. A 10. ábra a gép egy másik kivitelét mutatja, melynél az (r) kerék dörzskapcsolásával együtt tér­megtakarítás végett magán az (A) lend­keréken van elhelyezve. Az (A) lendkerék agyán egy (L) csúszógyűrű van elhelyezve, melyet egy (M) emeltyű működtet; ezen emeltyű rudak és egy szögemeltyű segélyé­vel az (V) exczenter kengyelével van össze­kötve. Az (Y) exczenter az (Uj tengelyre van ékelve, mely tengely ugyanannyi ily ex­czentert tart, a hány lendkerék van alkal­mazva; ezen (Y) exczenterek az előbb leírt kiviteli alaknál alkalmazott (Q) exczenter­tárcsák szerepét játsszák. Az (I -I) dörzs­kapcsolás hasonló módon van keresztülvive, mint a föntebbi kivitelnél (5. és H. ábra), úgy hogy a szalag megfeszítése által az (r) kerék forgása megakasztatik. Az (r) kerék a (B) tengelyen lazán ülő (R) kerékbe fogódzik, úgy hogy az (r) kerék, ha saját (rl) tengelye körül való forgása az (A) lendkerékkel való körül forgása alatt megakasztatik, az (R) kerék forgását indítja meg, melynek agyára egy az (S) hajtó­tengelyre ékelt (T) kerékkel kapcsolatban álló (C) kerék van ékelve. Az (U) tengely forgását az (F) és (w) kúpkerekek, (W) tengely, (Y) és (v) kúp­kerekek és az (u ul) kilincsmű által a (B) tengelytől nyeri, mint a föntebb leírt kivi­teli alaknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítások erőgépeken, melyeknél több, egy közös (S) hajtótengelyre működő, egymástól független (G) mótor egyen­ként időszakosan és önműködően az (S) hajtótengellyel kapcsoltatik, illetve kikap­csoltatik, hogy az egyes motorok üres­járása alatt a motorok (A) lendkerekei­ben fölhalmozódott eleven erő kihasznál­tassák, jellemezve minden egyes mótor (B) lendkeréktengelyen ülő (C) fogas­kerék alkalmazása által, mely az (S) haj főtengelyen lazán ülő (R) fogaskerék­kel áll kapcsolatban, utóbbin egy (rl) tengelyen lazán iilő (r) planéta-fogas­kerék van elrendezve, mely az (S) liajtó­tengelyen ülő (T) kerékbe fogódzik, to­vábbá az (rl) tengelyen egy (I) dörzs­kerék alkalmazása, melynek (J) dörzs­szalagja időközönként megfeszíttetik, mi által az (r) kerék (rl) tengelyén való forgásában meggátoltatik és szilárd fog gyanánt működve a (T) fogaskereket és ezzel az (S) hajtótengelyt forgatja. 2. A (.1) dörzsszalagok időközönkénti és önműködő feszítésére az (F w) és (V v)

Next

/
Thumbnails
Contents