14746. lajstromszámú szabadalom • Dissociált vízgőzzel élesztett lámpa
— 2 pácsot a (t) csöngettyűhöz üti, úgy hogy mindig értesíttettünk arról, hogy a fujtató levegővel megtelt. Az (f) esőbe összeszorított levegő a kis (g) csövön át a víz fölé tódul, mely ez által vékony sugárban a (h) csőbe szoríttatik; a kiszorítható víz mennyiségét annak a lángzó és izzó test mentén fölszálló, függélyes (j) csőbe való jutása előtt a csúcsos (i) csavarral szabályozhatjuk: A (j) csövet jó hővezető anyagból készült szálakkal tölthetjük meg. Az ekkor már némileg fölhevített víz most az izzó test fölött elrendezett (E) gőzösítőbe jut. melynek fölülnézetét a 2. ábra mutatja be. A képződött gőz az izzó testtel párhuzamos vékony (k) csövön át az (F) gázosítóba áramlik, melyben a vízgőz fölbomlik. Az ekkor képződő gázok, a hydrogén és az oxygén, az (1) csövön a lángzóba vezettetnek, mely cső közvetlenül az (n) csőtoldatra erősített tömlőn bevezetett gázt kiáramoltató (m) gázcső fölött torkol a lángzóban. A 3. ábrában bemutatott lámpánál világító gáz helyett alkoholnak vagy más illó anyagnak gőze használtatik. Itt az (A) víztartály fölött az alkoholt, illetve egyéb illó anyagot tartalmazó (H) tartály van elrendezve. A (g) csőből elágazó (gl) csövön a fujtató által szállított, nyomás alatt álló levegő az alkohol fölé tódul. Az (o) csövön vékony sugárban és a csúcsos (p) csavar segélyével szabályozott mennyiségben fölszálló égési anyag a (q) csövön az (I) gőzösítőbe folyik, az abban képződő, pl. alkoholgőzök az (r) csövön át az önmaga keverő lángzó aljába vezettetnek. Az (M) izzó test alatt tehát alkoholnak és levegőnek nagy hőt fejlesztő keveréke fog égni. Ezen a jelen találmány szerint foganatosított lámpával a világítás rendkívül gazdaságos. Tekintetbe veendő ugyanis, hogy ha egy már amúgy is nagy hőfokú láng belsejében elrendezett finom csőhálózaton átvezetett vízgőz mennyiségét a lehetőségig fokozzuk, akkor az így fejlesztett és az égő keveréket javító hydrogén és oxygén menynyisége igen tetemes, az izzó test fényereje dedig jóval fokozottabb lesz, a nélkül, hogy ez más költségekkel járna, mint azzal, melyet a gőzsugár beáramoltatása okoz és ez oly csekély, hogy méltán elhanyagolható. Minthogy a disszocziált gőz, legalább részben, mindig bizonyos rugalmas erővel és elég nagy sebességgel áramlik ki, úgy a gőzsúgár bármely kicsiny is, mintegy magával rántja a világító gázt és oly energiával kavarja föl a lángzóba tóduló gázkeveréket. hogy ezen lángzót rendkívül kis (pl. 5 mm.) nyomású gázvezetékeken is alkalmazhatjuk. Hogy a gőzképződés elegendő és állandó nyomás alatt menjen végbe, úgy járhatunk el, hogy a víztartályra rúgós fujtató segélyével, mint a rajzon, vagy szivattyúval stb. nyomást gyakorolunk, de azt is tehetjük, hogy az izzó test által kisugárzott hőnek egy részét belevezetjük a vízbe. Természetesen a jelen találmány lényegét nem érinti az, hogy mily módon visszük a folyadékot nyomás alatt a csőbe, a mennyiben ezt bármely mechanikus szerkezet segélyével eszközölhetjük. Megemlítjük, hogy ezen elrendezést bármely szénhydrogénnel táplált lámpán alkalmazhatjuk ; nem kell e czélból egyebet tennünk, mint ezen lámpákat két folyadék befogadására berendeznünk. Ez által növényi és ásványi olajokkal vagy hasonló összetételű anyagokkal jobb világító hatást érhetünk el. SZABADAMI IGÉNYEK. 1. Disszocziált vízgőzzel élesztett lámpa, jellemezve egy(A)tartályból szabályozható csekély mennyiségben fölszorított vizet gőzösítő (E) csőspirális és egy ezzel, vékony, tűzálló (k) cső segélyével összekötött és a lángzó lángjának közvetlen behatása alatt álló (F) gázosító által, meljT ben a vízgőz hydrogénre és oxigénre desszocziálva a (C) lángzó aljába áramlik és ott a világítógázzal keveredik. 2. Az 1. alatt igényelt lámpának egy foganatosítási alakja, jellemezve az (A) víztartályon még egy valamely folyékony, illó világítóanyag befogadására szolgáló és külön (<| 1 r) gőzösítővel, illetve gázosítóval összekötött (H) tartály által.
