14686. lajstromszámú szabadalom • Állítható pántok több- vagy egyszárnyú ajtók számára

1. ábrán rajzolt helyzetéből a 6. ábrán rajzolt helyzetbe való fordítása által érhetünk el. Ezen átfordítás közben ugyanis, az emelőnek rövidebb karja (N) nyúlványt az (E) résznek (A) toldata felé tolja. Az (E) rész a (Z1 Z2) vonórudakkal szilárdan össze van kötve, melyek ismét a tövisek (01) illetve (02) csapok körül forgó (Pl) illetőleg. (P2) lapocskáira excentrikusan van ráerősítve. Az említett (H) emelőnek fölfelé való fordítása által tehát a (D2 D4) tövisek a (B5 B7) hüvelyekből kilépve, sűlyednek s a (B2 B4) hüvelyekbe teljesen behatolnak. Ezzel egyidejűleg pedig a (Dl 1)3) tövisek emelkednek s az (82 83) pántok (B<> B8) hüvelyeibe hatolnak, miáltal létre jött új forgási tengely küriil az ajtószárnyat az 5. és (j. ábrán föltűntetett 111. helyzetbe forgathatjuk. Utóbbi esetben az egymást födő ajtószárnyak együtt forgathatók valamely harmadik és ezekkel határos ajtószárny körül egyik vagy másik értelemben és a fönt leírt mechanizmus segélyével. Hogy a forgási tengely változtatása czéljából a pántok átváltása csak akkor legyen eszközölhető, a mikor a két ajtópánt hüvelyei egymás fölött állanak, egy elreteszelő-szerkezetet alkalmazunk, mely a pántoknak II. helyzetében, tehát a szárnyak zárása alkalmával, önműködőlég kikapcsolódik. Ezen szerkezet áll (E) és (R) alkatrészekből. a melyek a 7. és 8. ábrában külön vannak föltűntetve. Az (E) rész fölső tele egy (I) kivágással bir (7. ábra), melynek rölső (il) vagy (i2) részébe az (R) résznek T-alakú (T) része (8. ábra) illik bele. Egy részben az (81) pántra, részben az (R) résznek (T) nyúlványára erősített (F) rúgó az (E) részt kifelé tolni iparkodik, úgy. hogy ennek vastagabb (Q) vége az (Sl) pántnak egy nyílásán kinyúlik, mihelyt az (Fl) ajtószárnyat nyitjuk, mert ezután az (U) lemez a fönt említett nyílást már nem zárja. Ha azonban az (R) részt kifelé toljuk, akkor annak (T) szélesebb része a (H) emelőnek állása szerint az (I) kivágásnak (il) vagy (i2) részébe hatol s ezeknek befelé irányuló nyúlványaiba ütközik, minélfogva az (E) résznek s így a (Dl D2 D3 Di) töviseknek további elmozdítása lehetetlenné válik. Ha tehát az (Fl) ajtószárny nincsen normális azaz zárt helyzetben (III. helyzet), a (Hi emelő csak annyira fordítható el. míg (N) toldata az (E) résznek (A) illetve (Al) nyúlványába ütközik. Ha azonban az ajtót a II. helyzetbe forgatjuk, és így a pántokat az átváltáshoz alkalmas helyzetbe hozzuk, akkor az ajtószárnyon alkalmazott (U) lap a (Q) fejet addig nyomja befelé, míg az (F) rúgó a (G) ütközőt éri; ezzel az (R) darabnak (T) része az (il), illetőleg (i2) kivágásból kilép, s a (H) emelő az (E) részt akadálytalanul eltolhatja. A (H) emelő (X) toldatának lekerekített része olyan, hogy a toldat csak addig hat az (E) részre, míg az (I) kivágásnak másik fele az (R) részbe ütközik. Az (F) rúgó hatása alatt lévő (R) darabnak (T) része ebben a pillanatban akadálytalanul hatolhat az (1) kivágásnak másik részebe. mi által a pántok átváltása ismét meg van akadályozva, még pedig addig, míg az (U) lemez hatása folytán ismét egy újabb kikapcsolás következik be; a mikor is a forgási tengely ismét változtatható. Az ajtószárny rögzítésére szolgáló és (k) fogantyú segélyével (03) csap körül forgatható (X) retesz nem képez új dolgot s csak azért van a rajzon fölvéve. hogy kitűnjön az, miszerint ennek az ajtóra való fölszerelését a (Z) vonórudak nem akadályozzák, a mennyiben a (Z) vonórúd a fogantyúnak megfelelőleg ki van hajlítva. A (Z) rúdnak ilyen értelmű hajlítása a legczélszerúbb, mert minden más esetben az ajtó keresztmetszete gyöngül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Állítható ajtópántok több- vagy egyszárnyú ajtók vagy kapuk számára, melyek az ajtónak mindkét értelemben való nyitástát teszik lehetővé, jellemezve (Bl B2 B3 B4 B5 B6 B7 R8) kettős pánthüvelyeknek (S1 82 S3) pántokon egymás mellett való elrendezése által, melyeknek két egymás fölött fekvő hü-