14686. lajstromszámú szabadalom • Állítható pántok több- vagy egyszárnyú ajtók számára

1. ábrán rajzolt helyzetéből a 6. ábrán raj­zolt helyzetbe való fordítása által érhetünk el. Ezen átfordítás közben ugyanis, az eme­lőnek rövidebb karja (N) nyúlványt az (E) résznek (A) toldata felé tolja. Az (E) rész a (Z1 Z2) vonórudakkal szilárdan össze van kötve, melyek ismét a tövisek (01) illetve (02) csapok körül forgó (Pl) illetőleg. (P2) lapocskáira excentrikusan van ráerősítve. Az említett (H) emelőnek fölfelé való fordítása által tehát a (D2 D4) tövisek a (B5 B7) hüvelyekből kilépve, sűlyednek s a (B2 B4) hüvelyekbe teljesen behatolnak. Ezzel egyidejűleg pedig a (Dl 1)3) tövisek emelkednek s az (82 83) pántok (B<> B8) hüvelyeibe hatolnak, miáltal létre jött új forgási tengely küriil az ajtószárnyat az 5. és (j. ábrán föltűntetett 111. helyzetbe for­gathatjuk. Utóbbi esetben az egymást födő ajtó­szárnyak együtt forgathatók valamely har­madik és ezekkel határos ajtószárny körül egyik vagy másik értelemben és a fönt leírt mechanizmus segélyével. Hogy a forgási tengely változtatása czél­jából a pántok átváltása csak akkor legyen eszközölhető, a mikor a két ajtópánt hü­velyei egymás fölött állanak, egy elrete­szelő-szerkezetet alkalmazunk, mely a pán­toknak II. helyzetében, tehát a szárnyak zárása alkalmával, önműködőlég kikapcso­lódik. Ezen szerkezet áll (E) és (R) alkat­részekből. a melyek a 7. és 8. ábrában kü­lön vannak föltűntetve. Az (E) rész fölső tele egy (I) kivágással bir (7. ábra), mely­nek rölső (il) vagy (i2) részébe az (R) rész­nek T-alakú (T) része (8. ábra) illik bele. Egy részben az (81) pántra, részben az (R) résznek (T) nyúlványára erősített (F) rúgó az (E) részt kifelé tolni iparkodik, úgy. hogy ennek vastagabb (Q) vége az (Sl) pántnak egy nyílásán kinyúlik, mihelyt az (Fl) ajtószárnyat nyitjuk, mert ezután az (U) lemez a fönt említett nyílást már nem zárja. Ha azonban az (R) részt kifelé toljuk, akkor annak (T) szélesebb része a (H) emelőnek állása szerint az (I) kivágásnak (il) vagy (i2) részébe hatol s ezeknek befelé irányuló nyúlványaiba ütközik, minélfogva az (E) résznek s így a (Dl D2 D3 Di) töviseknek további elmozdítása lehetetlenné válik. Ha tehát az (Fl) ajtószárny nincsen nor­mális azaz zárt helyzetben (III. helyzet), a (Hi emelő csak annyira fordítható el. míg (N) toldata az (E) résznek (A) illetve (Al) nyúlványába ütközik. Ha azonban az ajtót a II. helyzetbe forgatjuk, és így a pántokat az átváltáshoz alkalmas helyzetbe hozzuk, akkor az ajtószárnyon alkalmazott (U) lap a (Q) fejet addig nyomja befelé, míg az (F) rúgó a (G) ütközőt éri; ezzel az (R) darab­nak (T) része az (il), illetőleg (i2) kivágás­ból kilép, s a (H) emelő az (E) részt akadály­talanul eltolhatja. A (H) emelő (X) toldatának lekerekített része olyan, hogy a toldat csak addig hat az (E) részre, míg az (I) kivágásnak másik fele az (R) részbe ütközik. Az (F) rúgó ha­tása alatt lévő (R) darabnak (T) része ebben a pillanatban akadálytalanul hatolhat az (1) kivágásnak másik részebe. mi által a pántok átváltása ismét meg van akadályozva, még pedig addig, míg az (U) lemez hatása foly­tán ismét egy újabb kikapcsolás következik be; a mikor is a forgási tengely ismét vál­toztatható. Az ajtószárny rögzítésére szolgáló és (k) fogantyú segélyével (03) csap körül for­gatható (X) retesz nem képez új dolgot s csak azért van a rajzon fölvéve. hogy ki­tűnjön az, miszerint ennek az ajtóra való fölszerelését a (Z) vonórudak nem aka­dályozzák, a mennyiben a (Z) vonórúd a fogantyúnak megfelelőleg ki van hajlítva. A (Z) rúdnak ilyen értelmű hajlítása a leg­czélszerúbb, mert minden más esetben az ajtó keresztmetszete gyöngül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Állítható ajtópántok több- vagy egy­szárnyú ajtók vagy kapuk számára, melyek az ajtónak mindkét értelemben való nyitástát teszik lehetővé, jellemezve (Bl B2 B3 B4 B5 B6 B7 R8) kettős pánthüvelyeknek (S1 82 S3) pántokon egymás mellett való elrendezése által, melyeknek két egymás fölött fekvő hü-

Next

/
Thumbnails
Contents