14678. lajstromszámú szabadalom • Akcziópropeller

Megjelent 1899. évi jnnius hó 8-án. MAGY. (SÉft KIR. b SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14678. szám. XV/a. OSZTÁLY. Akcziópropeller. BBIX FEDOB CS. TENGERÉSZMÉRNÖK SZT.-PÉTERVÁRON. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 17-ike. A mozgó hajó a vízben különböző vízáramokat létesít, nevezetesen a hajó mellső része által kiszorított víz a hajó hátsó része felé áramlik. A víznek eme jelzett mozgásán kívül más áramlások is lépnek föl, melyek a hajó körül minden irányban áramlanak és a vizet meglehetősen nagy területen mozgásba hozzák. Minthogy ezen áramok egyetlen oka a propellercsavar, világos, hogy a hajó és a propellercsavar által mozgásba hozott víz energiája a propeller által kifejtett munkával egyenlő. Tehát a következőkben leírandó szerkezet, mely a vízben keletkező áramlásokat minimumra redukálja, a propeller által kifejtendő munkát is kisebbíti. A csatolt rajzlap különböző ábrái az akcziópropellernek, — mely a hajó mellső részén van alkalmazva — különböző kiviteli módozatait ábrázolja, a hajó mozgás-irányát a (V), a víz áramlását a (v) betűvel jelölt nyilak jelzik. A közönséges hajóalakkal bíró hajóknál az akcziópropeller két, a hajó mellső részén alkalmazott (RC RC) csatornából áll (lásd az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán elölnézetben, a 3. ábrán fölűlnézetben). Mindegyik csatorna belsejében egy-egy szivattyúmű van, mely a mellső (R R) csatorna-nyíláson vizet szívat be, és a szűkebb (C C) nyíláson nagyobb sebességgel kiszorítja, A szivattyú tetszőleges szerkezetű lehet, a 2. ábrán baloldalt egy közönséges hajócsavar, jobboldalt pedig a (Dl) turbinakerék látható. Lehet úgy, mint azt a 4. és 5. ábrán ábrázoltuk, (D D) kettős csavarokat is alkalmazni, vagy pedig a hajó belsejében (D") szivattyúkat fölállítani, (mint azt a 3. ábrán pontozva jeleztük) és ezeket a szivattyúkat a csatornák (R C) nyílásaival kapcsolni, miáltal ugyanazt a hatást érjük el. mint előbb. Kisebb járműveknél a (RC) csatornák egyszerűen bádogból készülhetnek, nagyobb hajóknál ellenben a bádogcsatornákat erős (F F) öntött- vagy kovácsvas keretekkel és szögvasakkal merevítjük és a keretek és szögvasak között levő közöket fával vagy más a czélnak megfelelő anyaggal töltjük ki, hogy a káros ellenállásokat elkerülhessük és lehetőleg sima fölületet nyerjünk. A víznek egy mozgó csatornára gyakorolt mechanikai hatása csak a be- és kifolyó víznek végállapotától és nem a víznek a csatorna belső keresztmetszésében levő állapotától függ, és ebből következik, hogy a hajóra ható külső ellenállás a hajóföliiletnek a csatorna által lefödött részére hatást nem gyakorol. Ebből világos, hogy az akczió