14649. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített vagy folyós szénsav lefejtésére

- 2 nagyobb fajsúlyú folyadékot szivattyúzunk, vagy pedig a nagy tartálynak egy vagy több mélyebben fekvő pontját kapcsoljuk a kis edényekkel és a nagy tartályba a szénsavnál kisebb fajsúlyú folyadékot szivatytyúzunk, úgy hogy a szénsav mindkét esetben kis munkakifejtés mellett szorítható ki a tartályból. Az első kiviteli módozatnál hátramaradó csekély mennyiségű gázalakú szénsav aránylag igen csekély tömegű, mint hogy az eljárás befejezte előtt a nagy edényben lévő gázalakú szénsavat fölmelegítjük és a kis edényben lévő gázt lehűtjük. A nagy edényben lévő gáz fölmelegítése vagy közvetlenül meleg víz bevezetésével történik, vagy pedig belül vagy kívül alkalmazott fűtőkígyók, elektromos fűtőtestek stb. segélyével, vagy végül oly módon, hogy a nagy edénybe visszavezetett gázt fűtőkígyókon vezetjük át. A folyadék lehűtését — mi főleg meleg időjárásnál fontos — igen czélszerűen kis hűtőedények segélyével, vagy oly módon végezzük, hogy a nagy edény alsó részét vízbe állítjuk, vagy pedig akként, hogy a nagy edényből kifolyó gázt egy hűtőkígyón vezetjük át. A lefejtés még az által is gyorsítható, hogy a kis és nagy tartályt kapcsoló csővezetékek mindegyikébe egy-egy kis szivattyút iktatunk, mely egyáltalában nem, vagy csak alig végez kompresszió munkát és melynek csak az a rendeltetése, hogy a csőben föllépő súrlódási ellenállásokat legyőzze és a szelepeket nyissa. Ha mármost ezeket a szivattyúkat az alsó, a folyadékot vezető csövekbe iktatjuk, akkor a szivattyú a folyadékot egyszerűen átnyomja, ha ellenben a fölső gázzal telt csövekbe kapcsoljuk, akkor az alsó kis edényben a nyomást kisebbíti és így a nagy tartályra szívóhatást gyakorol. De a nyomáskisebbedés következtében az alsó edényben forrás indul meg, a kis tartályba jutott folyadék egy része elpárolog, tehát hőt von el, mi újabb nyomáscsökkenést idéz elő, ellenben a nagy tartályba nyomott gáz a hőmérsékletet nagyobbítja, tehát a nyomást is növeli. A nyomáskülönbség ily módon két irányban nagyobbodván, a fölső edény tartalma az alsó edényébe jóval gyorsabban folyik át, de ebben az esetben is czélszerű, ha a nagy edényben lévő gáz és folyadék hőmérséklete között bizonyos különbséget létesítünk. Ez a jelzett eljárás a bevezetőleg jelzett hátrányok megszüntetésére például oly módon alkalmazható, hogy az eddigi szállítóedények helyett egy tartálykocsit alkalmazunk, melyet a leírt módon ürítünk ki. A kocsi kiürítésére szolgáló berendezések több kiviteli módozata az 1—6. ábrán van ábrázolva. Az 1. ábrán látható közúti vagy vasúti kocsin bizonyos számú (Al A2 ) henger fekszik, melyek eltolódását vagy leesését alkalmas megerősítés gátolja meg. A hengerek vagy magán a kocsin lehetnek megerősítve, vagy pedig egy külön, esetleg kerekekkel ellátható és a kocsitól eltávolítható állványon. Eme hengerek legmélyebb pontjától a (cl c2 ) kapcsolókövek indulnak ki, melyek egy közös (C) gyűjtőcsőbe torkollanak. Ez a cső egy (v) szelep segélyével van elzárva és egy az (r) elvezetőcső megerősítésére szolgáló csatlakozó résszel van ellátva. Épp úgy az (Al A2...) hengerek legmagasabb pontjai és (dl d2...) kapcsolócsövekkel vannak ellátva, melyek a (D) gyűjtőcsőben egyesülnek. Ez a (D) cső ugyancsak egy csatlakozó rész gyanánt kiképezett (w) szelep segélyével van elzárva. Ez az egész szerkezet tehát egyetlen tartálynak tekinthető, melynek alúl vagy elvezető, fölül pedig egy töltőcsöve van. Ha egy (F) palaczkot folyós szénsavval akarunk megtölteni, az (r) és (s) csövek segélyével a palaczkot az 1. ábrán látható módon a (v) és (w) csatlakozó részekhez kapcsoljuk. A palaczk szelepének két külön nyílása van, vagy csak egyetlen, de elég tágas nyílása, melyen a folyadék és gáz együtt áthatolhat, vagy pedig a palaczknak két külön szelepe van, melyek közül az alsót a (v), a fölsőt a (w) kapcsoló résszel lehet összekötni, úgy hogy az összes edényeknek folyadékkal vagy töltendő és gázzal telt vagy megtöltendő részei egymással közlekednek. Ha már most a szelepeket nyitjuk, először is a nyomás egyenlítődik ki, úgy hogy