14621. lajstromszámú szabadalom • Forgatható és leszerelhető jégszekrény központilag elhelyezett jégtartóval

- 2 szögben meghajlított (m) rudak ágaznak ki, melyek száma megegyezik a rekeszek számával, vagy ezen számnak fele vagy harmadrésze. Ezen rudak (n) gyűrűben végződnek azon két emelet határán, a melynél a legkényelmesebben fogható meg a belső rész forgatása végett. A kulcsra még a rekeszek számával megegyező oldalú (0) prizma van erősítve, melynek minden oldala annyi részre van osztva, a hány emeletből áll a jégszekrény. Az (0) prizma falainak ezen részeire irható föl a rekeszek tartalma úgy, hogy zárt szekrény mellett is tudhatni, hogy a jégszekrény melyik helyén mi van. Ezen czélból a prizma oldalai palából, homályos üvegből vagy porczellánból, czelluloidból, vagy más egyéb rendesen letöríilhelő irás ezéljára használt anyagból készülhet. De állandóan is rá lehetnek irva a megfelelő jelszavak, vagy úgy lehet az (0) prizma készítve, hogy fölirásokkal ellátott táblácskok betolására is alkalmas. A (d) és (m) rudak ábrázolása végett az 1. ábrának baloldalán ezek a rajz síkjába vannak beforgatva. A jégtartó több, az emeleteknek megfelelőleg elrendezett (p) vederből áll. Egy ilyen veder a 3. ábrán hosszmetszetben, a 4. ábrán fölülnézetben látható. E veder (pl) sodronyokra van függesztve a (p2) lyukaksegélyével. melyek a (dl) vertikális rudakra vannak erősítve. Ezen sodronyok a 3. és 4. ábrán látható módon négyszeresen vannak meghajlítva. A veder végig csúszva a (pl) sodronyokon, fölemelhető s a mint fölemeltük, elforgatjuk, úgy hogy a sodrony vízszintes részére jutva, vissza nem eshetik. A veder fenekén (p3) farács vagy átlyukgatott bádogfenék van, hogy a jég olvadásakor keletkezett víz lefolyhassék. A jégtartó ezen elrendezésének az az előnye, hogy a jég közvetlenül érintkezik a levegővel és így a hűtőfölíilet nagyobb. A jégszekrény belseje a rekeszek nagyságával megegyező (q) ajtókon át férhető hozzá, esetleg még (ql pontozottan jelzett) ajtók is járulhatnak hozzá. A jeget is ezen ajtókon át tesszük be, még pedig először a legalsó vederbe, mely köbtartalma növelése szempontjából hengeres, mialatt a fölötte lévőt föltoljuk és fölső állásában rögzítjük, úgy hogy a jégdarabok beférhessenek. Hogy nagyobb jégdarabokat is betehessünk, az egyik (hl) és az emeletekben ennek megfelelő rekeszek falai nem végig radiálisak, hanem részben párhuzamosak, mi által a rekeszek a palást felé eső részükön kiszélesednek ('2. ábra). A jégvíz a legalsó emeletre folyik, mely (r) magasságú medenczévé van kiképezve. Az összegyűlt jégvízbe állíthatók például az italok s palaczkokban tartott czikkek stb. Innen (G) és (Gl) dugókkal elzárt nyílásokon át bocsátható le a víz egy alátett edénybe. Ha a legalsó veder meg van töltve, a fölötte lévőt leeresztjük, most ezt töltjük meg, miután az e fölött lévőt leeresztjük, most ez töltjük meg, miután az e fölött lévőt föltoltuk s így tovább, míg mind meg vannak töltve. Azonban a jégtartó egy darabból is állhat, mint az a többi ábrákon vázolt szerkezeteknél látható. Az 5. és 6. ábra házi használatra készült kisebb fajta jégszekrényt mutat. Tökéletesen oly kivitelű, mint az előbbi, csak abban tér el. hogy miután alacsony, mindjárt a tetején forgatható (t) kerék segélyével. A kerék (k) tengelyének másik végén (u) négyszögletes födő van, mely szintén négyszögkeresztmetszetű jégtartóba illik s ily módon a kerék forgatásával a jégtartó és a vele egybefüggő belső rész is forgatható. Miután a szekrény kisebb, csak 4 rekeszre és 2 emeletre van osztva, de a rekeszek és emeletek száma tetszőleges is lehet. Az alsó emeleten lévő medencze itt példának okáért csak két rekeszt foglal el. A belső rész forgatása azonban nemcsak a fönt leirt módon történhetik, hanem a 7—12. ábrában látható módon is. úgy hogy a burkoló henger két (a4 aő) részből áll, melyek között az (afi) gyűrű van. Ezen gyűrűhöz van a belső forgatható rész erősítve, mely lent (i) talpcsapággyal van alátámasztva. czentrális helyzetében pedig a (v) golyók tartják meg, melyek egyszersmind a könnyű forgathatóságot eredményezik.