14552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés portlandczement előállítására

(F) szerkezetek hajtják, melyek a rajzon például csigából és kerékből állnak s a kereket egy. a kemencze-rész körül futó csigakerék koszorúja képezi, melybe tetszőleges módon hajtott csiga fogódzik. Hogy az egyes részek forgási sebessége egymástól függetlenné tétessék s tetszőlegesen legyen szabályozható, czélszerü mindegyik kemenczerészhez külön hajtó-szerkezetet alkalmazni. Mint a gyakorlati kísérletek kimutatták, (C) kemencze-rész két akkora sebességgel forgatandó, mint (B) kemencze-rész. Ezen utóbbi mélyebben fekvő végével az (A) előtét hüvelyszerű tágulatában forog. Ez tűzálló anyagból készült s a valamely fuvómű által bevezetett por- és gázalakú tüzelő anyag lángra lobbantására szolgál. A (B) kemencze-rész fölső vége vagy a (C) kemencze- rész (c2) hüvelyében (I. ábra), vagy (M) falazatban forog (4. 5. és ti. ábrák) A (C) kemencze-rész fölső vége a (Dj kémény egy megfelelő kivágásában, alsó vége pedig a 4. 5. ós 6. ábrákon bemutatott berendezéseknél szintén az (M) falazat megfelelő kivágásában forog. A kémény-falazaton keresztül kívülről (G) szóró csatorna vezet, mely (C) felső végébe torkollik. A kéményben a szóró csatorna alatt maradó (d) üres tér por-fölfogó gyanánt szolgál, melyben az elvonuló tüzelési gázok által esetleg elragadott tinóm por gyűl össze. A leírt s az 1. 2. és 3. ábrán bemutatott kemencze működési módja a következő : A (C) kemencze-részbe (G) szóró csatornán keresztül nedves állapotban bevezetett nyers anyagok, mint mészkő, kréta, agyag és más hasonlók, a forgás alkalmával megszáradnak, bensőleg keverednek s fölapróztatnak s vörös izzó állapotban (B) kemencze részbe útnak, melyben a porlasztási folyamat lassú forgás közben tökéletes módon megy végbe. E közben az (A) előtétből kiáramló forró gázok az egész kemenczén. egészen a kéményig végigvonulnak, még pedig a nyers anyagok mozgásával ellenkező irányban. Midőn a fűtő gázok a kéménybe érkeznek, először is a szóró csatornán folytonosan beszállított nyers anyaggal találkoznak s az esetleg magukkal ragadt porrészeket nagyobb részt átadják ennek. A (C) kemencze-rész gyorsabb forgása következtében a nyers anyagban tartalmazott víz rohamosan elgőzölög, míg az ezen részben uralkodó magas, körülbelül 1000 foknyi hőmérsék a nyers anyagok energikus kalczináczióját idézi elő. A keveréknek ennek folytán létrejött vegyi elváltozása a legtöbb esetben elegendő a tulajdonképeni égetési folyamat azonnali megkezdésére, úgy, hogy hőveszteség nem származik j Tér hiányában czélszerü a két kemencze-I részt egymás fölé elhelyezni (4-. ábra). Ezen ! esetben a (G) szóró csatornán keresztül be-' vezetett nyers anyag először a gyorsabban forgó (C) kemencze-részen halad végig s ezt elhagyva egy másik (H) szóró csatornába hull. mely azt azonnal (B) kemenczerészbe vezeti át. Az ezen utóbbiból fölfelé vonuló fűtő-gázok a falazott (0) füstlyukon keresztül közvetetleniil (C) fölső részbe s innen (D) kéménybe jutnak. Különben a működési mód itt is teljesen ugyanaz, mint az 1. ábrán levő kiviteli alaknál. Mivel a feldolgozandó nyers anyagok különfélesége mellett előfordulhat, hogy a gyorsabban végbemenő előszáritási és izzítási folyamatnál nagyobb mennyiségű nyers anyag jut (B) kemencze-részbe, mint amenynyit az földolgozni képes, azért néha czélszerü a kiizzított nj ers anyagok egy részét (C) kemencze-részből elvezetni. Ezt az 5. és 6. ábrákon látható berendezésnél (K) csatorna teszi lehetővé. A 4. ábrán levő kiviteli alaknál ugyanezt a rajzban pontozva jelzett (.1) szóró csatorna alkalmazása által lehetne a legegyszerűbb módon elérni. Az 5. és 6. ábrákon továbbá egy (n) bevezető tölcsér van jelezve, mely a 4. ábrán levő (H) szóró csatornához hasonlóan a (B) kemencze-résznek az eddigi módszer szerint előkészített nyers anyag kiégetésére való fölhasználását szemlélteti. Ilyen esetben (C) kemencze-rész kikapcsolandó, illetve üzemen kívül helyezendő volna s csak a fűtőgázok, nak a kéménybe vezetését eszközölné. Igen