14552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés portlandczement előállítására

Megjelent 1 «S1>Í>. évi május hó 31-én. MAGY. tftíj KIR. SZABADALMI j§|§

| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14552. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés portland-czement előállítására. VON FORELL KÁROLY GYÁRIGAZGATÓ GIESSENBEN (NÉMET ().). A szabadalom bejelentésének napja 1898 deczember hó 20-ika Jelen találmány tárgyát portland-czement előállítására szolgáló eljárás képezi, melynek czélja az, hogy a külön őrlési folyamatoknak « az erre szükséges idő és pénz áldozatnak mellőzésével, az anyagoknak alapos fölaprózása s ennek következtében azoknak tökéletesen egyenletes, benső keveredése magában a kemenczében jöjjön létre az által, hogy az anyag, illetve agyagpala kellő hőfokra hevítve elégettetik s a vegyileg megkötött víz elvonása folytán szerkezete oly módon változik meg, hogy a természetes állapotában rendkívül kemény pala könnyen fölaprózható és annak kovasav tartalma föl- j bomolván, a következő kiégetési folyamatnál a mésszel könnyen egyesülhet. Ezen égetési folyamatnál a mész nem csak a vele mechanikailag összekötött víztől szabadul meg, azaz megszárad, hanem azonkívül tömecseire hull szét, a nélkül, hogy lényeges szénsav-veszteséget szenvedne. A portland-czement gyártása eddigi módszereinél oltott mészből és égetetlen agyagból köveket formálnak, melyeket kiégetnek s az így keletkező téglákat megőrölve, portland-czement név alatt hozzák a kereskedésbe; vagy pedig a nyers anyagokat természetes állapotukban megszárítják, megőrlik s azután kövekké dolgozzák föl, melyeket aztán kiégetnek és megőrölnek. Az először említett gyártási móddal, költséges volta miatt, nemsokára fölhagytak; azonban a második mód szerinti gyártás szintén nagy nehézségekkel jár. Ha a nyers anyagok mészkőből és agyagból állanak, akkor az előbbinek fölaprózása igen nehéz s amellett, ép úgy, mint az agyag, megszárítandó. Ha pedig a nyers anyag krétából, vagy mészföldből áll, akkor a tömeget ki kell iszapolni s aztán újból megszárítani, a mi a nagy mennyiségű víz jelenléte folytán tetemes idő és pénz áldozattal jár. Azonkívül a mészkő mint márga, mészföld, vagy kréta sok tisztátalanságot tartalmaz, melyek azt egyenlőtlenné teszik s a czement minőségét csökkentik, míg az agyag tisztátalanságai a czement színére vannak hátrányos befolyással. Jelen találmány mindezen hátrányokon és nehézségeken az által segít s teszi egyszerűbbé az egész gyártási folyamatot, hogy az agyagot, vagy palát, valamint a mészkövet, krétát, mészföldet, vagy márgát, ha szükséges, az iszapolás után, a tulajdonképeni földolgozás előtt természetes állapotukban, vörös izzás mellett közvetetlenűl kalczinálja, tehát a nélkül, hogy előbb megőrölné. Ennek következtében az agyagpala, valamint a kemény mészkő is elveszíti belső összefüggését s meglazul, hasonlóan ahoz