14533. lajstromszámú szabadalom • Pánthoronymetsző

Megjelent 189Í). évi május hó 2í)-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14538. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Pánthoronyraetsző. SOEDING & C° SZEBSZÁMGYÁRI CZÉG BUHR/M WITTENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 14-ike. Jelen találmány tárgyát úgynezezett pánt­horonymetsző képezi, mely hasonló szerszá­mok fölött az által tűnik ki, hogy hornyolá­soknál, például ha ajtókba vagy ablakokba hornyok volnának beeresztendők, a forgács nem akadályozza a munkát, hanem azt maga a véső eltávolítja. Mellékelt rajzlapon a találmány egy ki­viteli alakja van elölről nézve ábrázolva. Lényegében egy vésőből áll. melynek élét két vagy több körszelvény képezi, melyek érintkezési helyükön ismét éles hegyekkel bírnak. A véső előlapja a forgács fölvétele végett oly módon van kihornyolva, hogy azért még annyi (c) borda marad, mint a hány (a) metszési- és végponttal birnak az élt alkotó szelvények s e bordáknak oly alakjuk van. hogy a szelvények metszési és végpontjaiból kiindulva, ezen pontokban a véső föliiletével derékszöget képező élt al­kotnak, közvetlenül e pontok fölött azonban (c) dudorodássá szélesednek ki. mely aztán fölfelé megkeskenyedik, oly módon, hogy a (b) bordák közt lévő tér fönt szélesebb lesz s így a (c) helyen bejutott forgácsot a véső megragadja s fölfelé tolja, miközben az a (li) bordák közt lévő térben kényelmesen ki­terjeszkedhet. A bordák közt, azoknak (c) kiszélesedése fölött lévő tér részben reszelő­szerű bevágásokkal van ellátva, melyek érdes fölületet képeznek, hogy a (b) bordák közt fölfelé csúszó forgácsnak szilárd támaszt nyújtsanak, a nélkül, hogy azt a fölfelé mozgásban akadályoznák. Ha pedig a forgács a bevágásokon túlhaladt, akkor minden oldal­ról fölszabadulván, a vésőnek az eresztéké­ből való kihúzása alkalmával magától kihull a vésőből. A fölfelé szélesedő kihornyolások s a velők kapcsolatban álló bevágások alkal­mazása által azon pánthoronymetszők hiányai elkerülhetők, melyeknél a forgács eltávolí­tását kampók vagy kampóalakú bevágások eszközölték, a mi azon hátránnyal járt, hogy a forgács a vésőben maradt s gyakrabban elkellett távolítani abból, ha ki akartuk ke­rülni a vésendő fadarabok elrepedését, mi­által a munka hátráltatva volt. Mindeme hátrányok hathatósan el van­nak jelen találmánynál kerülve, a mennyi­ben a forgács a véső minden egyes vissza­huzása alkalmával minden oldal felől élesen lemetszetik s azt a véső önműködőlég ki­emeli és kidobja. A véső által tehát gyors s emellett tiszta és sima munka végezhető.

Next

/
Thumbnails
Contents