14532. lajstromszámú szabadalom • Javítások szövőgépeken

— 3 — minta szerint. Ezen czélt következő szerke- i zet segélyével érjük el. A vezetéknek fölső (FI) része példaképen 7 nyílással és 7 vezetőcsővel van ellátva, melyek 7 különböző színű fonalat tartanak. Az (FI) vezetékrész a függélyesen föl- és lemenő (A) tengelyen van megerősítve, mely (C) szögemeltyű által (3., 14. és 15. ábrák), előre és visszaforgattatik. Az (Al) ágyazásban forgathatóan ágyazott (C) szögemeltyű fogazott (Cl) karjával az (A) tengelynek (A3) fogaskerekébe kapcsolódik, míg másik (C2) karja végén (c) peczekkel van ellátva, mely a (Dl D2) tömbök (D) lépcsőszerű hornyolásában fut, mely hornyok egy-egy (fl f7) nyílásnak felelnek meg. A (Dl D2) tömbök (d) állító csavaroksegélyével (E) rúdra vannak erősítve, mely a szövőszék-keret hosszában annak egyik végétől a másikig fut. (E) rúdnak mindkét vége el van látva ily (Dl D2) tömbökkel mint az a továbbiakban bővebben le lesz írva. (E) rúd, melyre a tömbök erősíttetnek, egy függélyes (G) tengely által a szövőszékkeret hosszában előre és hátra mozgattatik, a hornyolt tömbök tehát vele mozognak, a szögemeltyű (c) peczkével a (D) hornyokban föl és-lefut s (Cl) fogazott karjával (A) tengelyt forgatja. Könnyen belátható, hogy ha a (D) hornyok az (fl f7) nyílásokkal korespondeálnak. ezen nyílások a vetélő-hajócskával összeműködhetnek, a mennyiben (c) peczket egyszerűen a megfelelő (D) horonyban tartják. A szövőszéknek föl- és lemenő (4) tengelyén (1. és 10. ábrák), egy függélyes (G) rúd van lazán fölerősítve, melynek fölső vége (g) karral van ellátva. Ez utóbbi (Gl) csukló és a beállítható (e) hüvely segélyével (E) rúddal van összekötve, hol az (e) hüvely egy állítócsavar segélyével az (E) rúdra erősíthető. A (Gl) ágyazáson, mely a (4) tengelyen, valamint a szövőszék (8) főtengelyén van ágyazva (1., 10., 12. és 13. ábrák,) a (9) csap körül forgathatóan, (10 11) fogaskerekek, (12) fogaskerék és (13) lánczcsiga van ágyazva. Az (15) ágyazásban lévő (14) sín, mely egészen a szövőszék túlsó végéig ér, a beálíthatóan szerelt (16 17) lánczcsigákat hordja. Ezen lánczcaigák tehát (14) rúdon eltolhatók s a kivánt helyzetben rögzíthetők, mi által lehetővé tesszük, hogy tetszőleges hosszú (H) lánczot alkalmazhassunk. A (H) láncz (16 17) lánczcsigák, (12) lánczkerék és (13) lánczcsiga fölött fut. Valamivel a (12) lánczkerék fölött (g5) kart rendezzük el. mely szabad végén egy leíelé nyúló (g6) peczket hord, mely a (J) lánczszemeken levő hornyokba nyúlik. A (J) mintaszemek (23. és 25.—32. ábrák), 7 különböző alakú (Jl) horonnyal vagy kimetszéssel bírnak, melyek legyezőszerűen kiszélesbednek, úgy hogy bármelyik pontját is érné a (g6) peczek ezen lejtős kimetszésnek, mindig kénytelen elcsúszni és (Jl) hornyon áthaladni. Midőn ezen peczek (Jl) hornyok valamelyikén áthaladt, (g5) kart mozgásba hozza s ennek folytán (G) tengelyt egyik vagy másik irányban elforgatja, a horony alakjának megfelelően. Ha a (g6) peczek a hornyot elhagyta, (G) tengely (D) lépcsőzetes hornyok folytán azon helyzetben marad, melyet a peczeknek a (Jl) horonyba való bemenetelekor elfoglalt, mindaddig, míg a (g6) peczek a következő mintaszem hornyába nem jutott s (g5) kart újból működésbe nem hozta. Az ily módon a (G) tengellyel közölt mozgás épen elég nagy, hogy a vezetéket egyik helyzetéből a másikba hozza, a mely mozgás szükséges a kivánt színes fonalnak a vetélő-hajócskába való vezetésére. A (H) láncznak (J) szemei a mintaszemeket képezik, a (J2) lánczszemek pedig a lánczkerék fogaiba kapaszkodnak. Ezen utóbbi szemeket használjuk föl a vetélőhajócska által fölvett fonalak megszámlá lására. Ezen czélból mindegyik (.12) szem négy, a szövetbe szövendő fonalat képvisel, a bordaláda négy ütésének megfelelően, úgy hogy két szomszédos (J) mintaszem közötti (J2) lánczszemek számát 4-gyel szorozva, a szövethez vezetett fonalak száma adódik ki. Ez következőképen történik. A függélyes (G) tengely a (4) tengelytől a szövőszék fölső keretéig ér és a bordaládával együtt előre-hátra mozog. A (G) tengelynek alsó vége (G2) hüvelyben van ágyazva, mely (G3) füllel bír s