14527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ékített nyers üveg előállítására

tása, melyekkel korlátlan ideig hengerelhettük ki üveglemezek, azért mintázott leme zek előállítására a következő eljárás alkalmaztatik. A bizonyos távolságokban mindig ismétlődő mintát kézzel egyszer valamely kis aczél segédhenger kerületébe véssük, mely megedzhető s egy gyalu-gép szánjába erősíttetik. Ezen segédhenger alatt a megmintázandó lemezt elvezetjük, minek következtében a henger forgásba jön s a mintát tetszőleges hosszaságban önműködőlég a lemezbe sajtolja. Ha a lemez egy csíkja meg van már mintázva, a segédhenger megfelelőleg oldalt tolatik s egy második, harmadik, stb. csík mintáztatik meg vele, míg a lemez széltében-hosszában egyenletesen el nincs látva a mintázattal. Igen erős gépeket alkalmazva, a minta közvetetlenül aczélba sajtolható, vagy öntött lemezekbe, melyek galvanoplasztikus úton lágy rézréteggel vonatnak be. Sok esetben azonban czélszerű a mintát a segédhengerre], vagy más készülékkel, (sajtó, rúd), vagy kézzel valamely képezhető anyagba, például papirmachéba, gipszbe, viaszba vagy hasonló anyagokba sajtolni. Ezen anyagok henger alakúra is képezhetők, mely aztán táblává egyenesíttetik ki. Ezen táblát, mely a pozitív mintát foglalja magában, tehát épen olyan, mint a készítendő üveg, egy vas vagy aczéllemezzel együtt oly módon helyezzük réz oldatába, hogy a vaslemez körülbelül 2 mm. távolságban legyen a mintázott felülettől. Az elektromos áram hatása alatt a réz a szükségelt 2 mm. vastagságban rakódik a vaslemezre s arra elég szilárdan rátapad. Magától értetődik, hogy hasonló módon s ugyanazon időben a lemez mindkét oldala ellátható mintákkal, úgy hogy vasmaggal bíró réz, vagy bronz-lemez keletkezik, melynek magja esetleg mellőzhető is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ékített nyers üveg előállítására szolgáló eljárás, jellemezve az által, hogy a folyékony üvegtömeg egy a fölső lapján mintázott lemezre öntetik s ennek következtében alsó, gyorsabban lehűlő lapja láttatik el ékítményekkel, míg fölül eső, a használatban a hátlapot alkotó üvegt'ölület különböző átmérőjű hengerek által lesimíttatik s tükörfényessé tétetik. 2. Az 1. pont alatt igényelt eljárás kivitelére szolgáló berendezés, jellemezve az által, hogy a (d) minta-asztalt tartó (c) vízszintes tengely körül forgatható (a) öntő asztal az alája helyezett, (4) talapzaton mozgatható (s) gipszasztallal áll kapcsolatban, oly módon, hogy az üveg kihengerelése után (a) öntő-asztal (r) ellensúly hatása alatt 180°-kal elforgattat-ik s az üveget sima lapjával lefelé, előlapjával fölfelé fordítva, (s) gipszasztalra helyezi. 3. A 2. pont alatt igényelt berendezésnek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy (d) hengerelő lemeznek mindkét oldala el van látva mintázással, mely oldalak közül váltakozva hol az egyik, hol a másik szolgál az üveg kihengerelésére, azon czélból, hogy az egyoldalúkig használt lemezeknél létrejövő elhajlások kiegyenlítődjenek. 4. A 2. pont alatt - igényelt berendezésnek másik kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy többszínű, vagy más anyagból készült ékítménybetétekkel ellátott üveg előállítása czéljából az öntő-asztalra egymás mögött két eltolható (e, f) henger van alkalmazva, melyek közül az egyik közvetetlenül (d) mintalemezen fekszik, míg a másikat (e) fútógyürűk vagy hasonlók az üveglemez vastagságának megfelelő távolságban tartják (d) lemeztől, oly módon, hogy a hengernek (d) lemez fölött való végigvezetése alkalmával az első henger az előtte levő színes üveget, vagy ékítő anyagot (d) lemez mélyedéseibe sajtolja, míg a következő henger az elébe öntött üveget a szokott módon lapítja és simítja, valamint összekapcsolja az ékítménybetéttel, mely szükség esetén mágneses erő által rögzíttetik. 5. A 2. pont alatt igényelt berendezésnek másik kiviteli alakja, jellemezve az által,